2025-re a Föld népességének fele vízhiányos területen él majd, és a globális felmelegedés miatt a növények is több vizet fognak igényelni, ami tovább növeli a vízkészlet hiányát – derül ki a Másfélfok cikkéből. Számos más előnyt is bukhatunk a megváltozott környezeti feltételek miatt.
A vízhiányos területek kiterjedése nő, míg a jó vízellátottságú területeké csökken. Ráadásul a szélsőségesebb csapadékeloszlás következtében egyszerre jelentkezhetnek párhuzamosan a vízhiány és a víztöbblet okozta problémák, miközben a vegetáció szénelnyelő képessége is csökken.
A lap összeszedi, hogy milyen kockázatokkal kell számolnunk a klímaváltozás miatt:
- A vízfolyásokat tápláló lefolyás csökkenő trendje várható Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában még azokon a területeken is, ahol várhatóan növekszik vagy változatlan marad az éves csapadékmennyiség.
- A szén-dioxid-koncentráció és a hőmérséklet-változás együttes hatása összességében a talaj szárazodását idézi elő a mérsékelt övben.
- A vízhiányos területek növekedni fognak, míg a víztöbblettel jellemezhető területek várhatóan csökkennek az északi féltekén.
- A vízhiány növekedése és a növényzet limitált vízellátottságra való reagálása alapján a vegetáció egyre érzékenyebb a szárazságra, ami a tűzesetek gyakoriságának növekedését is előrevetíti.
- A fokozódó éghajlatváltozás hatására egyre inkább szenvednek majd a növények a vízhiány okozta stressztől, ami hosszú távon csökkenti a szárazföldi rendszerek szénelnyelő képességét.
Komplex folyamat, ami minket is érint
A vízellátottság változásának hatása a növényzetre több kapcsolódási ponton keresztül a mi életünkre is hatással van.
Hazánk esetében mezőgazdasági és élelmiszerellátási szempontból is jelentős problémát okozhat a vízhiány, hiszen a vízkárok és tavaszi fagykárok mellett az aszályok okozzák a legjelentősebb mezőgazdasági károkat.
A friss kutatások eredményei rávilágítanak, hogy nem számíthatunk arra, hogy a növényzet megvéd majd minket az éghajlatváltozás okozta potenciális vízhiánytól és a napjainkban tapasztalt aszályoknál sokkal drasztikusabb száraz időszakokra kell számítani a jövőben.
Mire kell számítanunk Európában az IPCC jelentése alapján?
Bukhatjuk a növények biztosította előnyöket is
A megváltozó környezeti feltételek okozta stresszhatások limitálhatják a növényzet fejlődését, ezzel korlátozva a számunkra biztosított szolgáltatásait. Az egyre fokozódó vízhiány hatására várhatóan csökkenni fog a vegetáció szénelnyelő képessége, ami további felmelegedéshez vezet.
A szárazföldi bioszféra az emberi tevékenység következtében kibocsátott szén-dioxid közel harmadát nyelte el, ezzel jelentős mértékben enyhítve az ember okozta felmelegedés mértékét.
Ennek károsodásával ilyen előnyöktől eshetünk el:
- a bioszféra szerves részét képező növényzet a vízáramlás 60 százalékáért felelős, jelentősen befolyásolva a talaj és a levegő nedvességtartalmát, valamint a hőmérsékletet, így lokálisan is hatással lehet egy térség éghajlatára.
- a növényzet a városi környezetre is kedvezően hat, megköti a szálló port és egyéb légszennyező anyagokat, csökkentik a zajszennyezést, mérséklik a mesterséges felszínek által fokozott villámárvizeket és a városi hősziget jelenséget is.
- talajfogó szerepe elengedhetetlen a szél- és vízerózió elleni védelemben, és a jövőben is fontos lesz a várhatóan egyre intenzívebb csapadékesemények és extrém szélsebességű viharokhoz történő alkalmazkodásban.
- a természet gazdasági értéket is képvisel, hozzájárul a lakosság fizikai és mentális egészségének a megőrzéséhez.
Hogy ezek az előnyök megmaradjanak, drasztikusan csökkenteni kell az emberi eredetű üvegházhatású-gázkibocsátásokat, áll az IPCC jelentésében is.
Fotó: Luca Bravo / Unsplash
