A szó, amit Nagy Márton keres, az a bizalom. Pontosabban: a bizalom hiánya az, amivel nem számol. Ács világa.
Küzd a gazdasági csúcsminiszter, mint malac a jégen. Folyamatosan pattannak ki a fejéből a GDP-robbantó intézkedések, aztán a számok folyamatosan gyengébbek a vártnál. Az elsődleges magyarázat mindig az, hogy a külső körülmények ellenünk dolgoznak, ha kell, a propagandagyár szállít kötelezően szajkózandó kamuszlogeneket is – ennek legismertebb példánya a szankciós infláció. (Amit amúgy még Lázár János is bedobott a személyeskedés mellett Vitézy Dávid ellen, miután a vasút mélyrepülésének napjaiban napokig kajtatott szakmai érvek után, de nem talált egyet se.) De az elmúlt hetekben Nagy Márton már nem csak azzal vétette magát észre, hogy a külső ellenséget ostorozza, megkapta magáét a magyar lakosság is.
Mert fogyasztás helyett megtakarít, az pedig kevésbé pörgeti a GDP-t.