Mióta kevés helyre szükséges az oltási igazolás az országban, alaposan megtorpant az oltási kedv.
Miközben a magyar felnőtt lakosság átoltottsági aránya 66,2 százalék az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatsora szerint, több tennivaló akad még a nyájimmunitásért, ha a teljes népességet nézzük. A legtöbb megyében ugyan 50-60 százalék közötti a lakosság átoltottsága, illetve Budapesten 61,3 százalék, a lista végén lévő két megyében, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod megyében továbbra is 50 százalék alatti – ismertette a héten a 444 a Miniszterelnökségtől kapott adatokat.
A Népszava helyszíni riportban mutatta be, mire jutott a két megyében az alacsony átoltottság okainak feltárásában. A lakosság döntését három dolog befolyásolja:
- a vírus természetéről szóló – főleg hiányos – ismeretei;
- a védettség nélkül nem végezhető tevékenységek köre;
- az oltások lehetséges mellékhatásai.
Babonák és tévhitek
A falvakban élők közül akadt, aki az oltást kapó keresztapja példája miatt nem kér az oltásból, látva annak mellékhatásait, majd a rokona máig tartó étvágytalanságát is az oltásnak tulajdonította. A miskolci Lyukóvölgyben az oltás okozta meddőségtől tartanak az asszonyok – tévesen –, valaki csak a tűtől fél, de más az oltást halálosabbnak gondolja, mint magát a vírust.
Volt, aki a gyanúja szerint már átesett a fertőzésen, igaz erről nincs pénze tesztet végeztetni. A tiszabői háziorvos, valamint a településen működő Máltai Szeretetszolgálat munkatársa szerint
akkor esett vissza az oltási kedv, amikor feloldottak sok korlátozást, amit addig csak védettségi igazolvánnyal lehetett elkerülni.
Fokozatos visszaesés
Bár Magyarország hónapokig előkelő második helyen szerepelt az uniós országok oltási rangsorában, az utóbbi hetekben fokozatosan visszaesett a 11. helyre. A vakcinabőség ellenére nagyon lelassult az oltási program, naponta néhány ezren veszik csak fel első oltásukat, míg számos országban már közelítik a 70 százalékos arányt, ami a nyájimmunitás előszobája a járványszakértők szerint.