Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

„Olyanok most ezek a gyerekek, mint a kiégett negyvenes felnőttek” – így hatott a járvány a fiatalokra

Kritikus helyzetekről számoltak be a pedagógusok, a gyerekek körében pedig minden eddiginél több szorongást, pániktünetet, illetve depressziót okozott a koronavírus járvány, derül ki az UNICEF Magyarország és a Publicus Intézet közös kutatásából. A hátrányos helyzetű gyermekeket jobban megviselték a lezárások és maga a vírushelyzet, azok a pedagógusok és pszichológusok pedig, akik többek között ezeken a gyerekeken tudnának segíteni, maguk is kiégéstől szenvednek.  

Az UNICEF Magyarország és a Publicus Intézet korábbi, reprezentatív kutatásaiban a szülők nyilatkoztak gyermekük mentális állapotáról, ezúttal azonban gyermekpszichológusokat, pszichiátereket és pedagógusokat kérdeztek a koronavírus járvány, valamint az ehhez kapcsolódó lezárások mentális egészségre gyakorolt hatásairól.

Szorongásos tünetek, kényszeresség, pánik 

A megkérdezettek egyöntetű véleménye az, hogy a járvány és a bezártság komoly negatív hatással volt pszichológiai jóllétükre. A szociális elszigeteltség miatt leginkább a szorongásos és pániktünetek erősödtek fel, valamint

megnőtt a lehangolt, motiválatlan, depressziós kamaszok száma, illetve az ehhez kapcsolódó öngyilkossági gondolatok és kísérletek.

Jellemző volt még a kényszeresség, valamint az evészavar több formája is: voltak olyan kamaszok, akik akár 20-30 kilót híztak, míg mások önértékelési problémái anorexiához vezettek. A napirend felborulása és a túlzásba vitt játékhasználat alvási nehézségeket okozott, a diákoknál előfordult, hogy óra közben vagy ahelyett is játszottak, így a tanulásban lemaradtak. Kisebb gyermekeknél gyakori volt a halálfélelem, a túlzásba vitt kézmosás.

Több pszichológus számolt be depresszív tünetekről, például lehangoltságról és motiválatlanságról, amelyet egyértelműen a szociális elszigeteltséghez, online oktatáshoz kötnek.

  • „Rengeteg kényszeres, pánikzavaros gyerek és kamasz jelent meg, de olyan mennyiségben, hogy én az egész tizenév alatt nem találkoztam ennyi problémás gyerekkel.” (északkelet-magyarországi klinikai pszichológus)  
  • „Nálunk van pszichológus, és nagyon sok dolga volt már az első hullám alatt, két öngyilkossági kísérletet akadályozott meg.” (szakközépiskolai tanár) 
  • „Megrázó esetekkel találkoztunk: szexuális erőszaktól kezdve fizikai bántalmazásig, súlyos szorongásig.” (északkelet-magyarországi klinikai pszichológus) 
  • „Olyanok most ezek a gyerekek, mint a kiégett negyvenes felnőttek.” (kistelepülés általános iskolai pedagógusa) 

Sok családban maradandóak a következmények 

A szakértők beszámolója szerint

a hátrányos, rosszabb családi háttérrel rendelkező gyermekeket jobban megviselték a lezárások és maga a vírushelyzet is, míg azok a gyermekek, akiknek viszonylag rendezett a családi háttere, könnyebben túl fognak lépni a problémáikon.

Aránytalanul rosszabb lehet a helyzet a szakiskolákban, szakközépiskolákban, mint a gimnáziumokban – mind a gyermekek mentális egészsége, mind pedig digitális képességeik terén. 

  • „Azoknál a gyerekeknél, akiknél eleve sérült a családi háttér, például bántalmazás vagy elveszítették a munkájukat ebben a vírushelyzetben, ott viszont ez a sok minden együtt […] látványosan rontott a gyerekek magatartásán is, verekedősebbek, ingerlékenyebbek, kezelhetetlenebbek, labilisabbak lettek.” (délnyugat-magyarországi pszichológus) 

Kritikus a helyzet a pedagógustársadalomban 

Mind a pszichológusi, mind pedig a pedagógusi szakmát erősen megterhelte a járványhelyzet az elmúlt másfél évben. A helyzet kritikus, többeket is rendkívüli mértékben megviselt a bezártság, a stressz és a plusz munka.

Egyes esetekben a tanárok a kiégés jeleit mutatják,

emiatt pedig megnőhet a pályaelhagyók száma, amely tovább fokozhatja a már így is súlyos pedagógushiányt, illetve lelki állapotuk erős kihatással lehet a gyermekek életére.

A pszichológusok szerint fontos lenne számukra is elérhetővé tenni a pszichológiai támogatást. A pszichológus társadalom is szakemberhiányra panaszkodik: bizonyos körzetekben szinte vagy egyáltalán nincs gyermekpszichiátriai ellátás. Egy északkelet-magyarországi szakember arról számolt be, hogy volt olyan körzete, ahol 3000 gyerek tartozott hozzá.  

macbook pro displaying group of people
A pedagógusokat is megterhelte az online oktatás. Forrás: Chris Montgomery
  • „Ma is például hívott egy szülő, hogy 15 éves fiával nagyon komoly gondok vannak, és mondtam neki, hogy nem tudok neki időpontot adni, majd csak szeptemberre, és mondta, hogy én vagyok a hatodik, akit hívott, és senki nem tud időpontot adni – úgy, hogy fizetne.” (megyei jogú városban élő pszichológus)  
  • „Nagyon rosszul éltük meg és nagyon sokan fásultak, ugyanakkor ingerlékenyebbek lettek.” (egy elitgimnázium oktatója) 
  • „Enyhe depresszióba kezdtem fulladni. Céltalannak éreztem az életet.” (fiatalabb tanár) 
  • „A pedagógusok mentális egészségére is legalább annyira figyelni vagy vigyázni, mint a gyerekre és szülőre.” (óvodapedagógus) 

Hogyan tovább? 

A jövőre való tekintettel a legtöbben egyértelműen azt emelték ki, hogy több közösségépítő programra, önismereti csoportra lenne szükség, valamint a tananyag általános revíziójára, ahol a mentális egészség is nagyobb szerepet kap az iskolai keretek között. Több pedagógus és pszichológus egyaránt a differenciált oktatás mellet érvel, emellett többen is hosszú távon a tananyag átszervezésében látják a megoldás egyik kulcsát, a teljesítményközpontú hozzáállás mellett pedig nagyon fontos lenne a gyerekek érzelmi támogatása. Emellett a pszichológusok szerint lényeges lenne, hogy a szülők és pedagógusok dolgozzanak saját lelki egészségükön, mert ez hat leginkább a gyerekek pszichológiai jóllétére.

A gyermekek mentális egészségén emellett úgy tudnak leginkább javítani, ha beszélgetnek velük, közös programokat csinálnak, illetve saját jártasságukat is fejlesztik a témában. Tízből kilenc pedagógus számolt be arról, hogy nem kapott a gyerekek mentális egészségére irányuló korszerű képzést a főiskolán vagy egyetemen, és az idő és pénzhiány is akadályozza ezirányú fejlődésüket. Holott

abban is teljes volt az egyetértés, hogy a pedagógus szakmának egyértelműen feladata a gyermekek mentális egészségének figyelése, az ehhez kapcsolódó prevenciós munka és adott esetben megfelelő szakemberek ajánlása.

A mentális egészségről való oktatást mindenképp beépítenék a tananyagba, akár projektszerűen vagy tematikus hét keretei között. 

  • „Mérjük fel a gyermekek mentális állapotát, hogy konkrétan legyünk tisztában ezzel, hogy most hogyan állnak, hol állnak, számszerűsítsük ezeket a dolgokat.” (óvodapszichológus)  
  • „Az elsődleges prevenciónak az oktatási intézmények egy nagyon fontos színterei kellenének, hogy legyenek.” (egy gyermekpszichiátrián dolgozó pszichológus) 
  • „Nem lehet úgy továbbmenni, hogy úgy tekintünk mindenre, hogy nem viselte meg az embereket ez az egy éves hercehurca.” (gyermekpszichológus) 

„A jövő generációinak mentális egészsége kiemelten fontos az UNICEF számára. A COVID és annak utóhatásai kivétel nélkül minden gyermeket érintenek, azonban ezúttal is a legnehezebb helyzetben lévő gyerekek a legvédtelenebbek. Azok, akik nehéz családi és anyagi körülmények között élnek, akik amúgy is sokat szenvednek, most egy újabb csapást kell, hogy elviseljenek. Feladatunknak tekintjük, hogy felhívjuk a döntéshozók figyelmét ezekre a kérdésekre és segítsük a rászorulókat, gyerekeket, szülőket és szakembereket a felépülésben” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.  

Oszd meg!