A nemzetbiztonság kulcsa az oktatás. Nem akarnak a legszegényebb EU-tagállam lenni, közben jövőképet kell adniuk a háborúba belefásuló ukrán népnek. Az újjáépítés elveit lefektették, már dolgoznak is rajta – különben elvesztik a háborút. Vezető ukrán közgazdászokat kérdeztünk Kijevben arról, hogyan nézne ki a háború utáni Ukrajna.
A főváros nyugati részén lévő Kyiv School of Economics (KSE) elnöke, egyben Ukrajna volt gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági minisztere, Timofij Milovanov rendhagyó bejárást tart nekem az egyetem épületében. Más országok egyetemi vezetői talán a modernül felszerelt termeket vagy panorámát mutatnák meg a legbüszkébben. Bár a KSE-n egyikből sincs hiány, mégis az épület új gigakazánjánál, a három, újonnan beszerzett generátornál és a háromszáz diák befogadására alkalmas, tantermeket is rejtő óvóhelyen időzünk a legtöbbet.
Lakóépületek 56 milliárd, infrastruktúra 37 milliárd, ipar és üzleti szektor 11 milliárd, oktatás 10, energia 9 milliárd, mezőgazdaság 9 milliárd dollár, sorolja Milovanov, hogy 2023 szeptemberéig mekkora károkat okoztak az oroszok a különböző szektorokban. A KSE adatai alapján az Ukrajnát ért veszteségek meghaladják a 151 milliárd dollárt. Szeptemberig több mint 167 ezer épületet, 18 repteret, közel 350 hidat és 25 ezer kilométernyi autóutat semmisítettek vagy rongáltak meg az oroszok.* Az UNESCO legfrissebb adatai alapján 337 kulturális helyet és közel 3800 iskolát is kár ért –
