Valóban hasznos, EU-s szintű kezdeményezés indult az európai kis-és középvállalatok versenyképességének elősegítésére és az adminisztratív terhek csökkentésére.
Egy új vállalati kategória bevezetésével szeretnék csökkenteni a cégek növekedésekor megsokszorozódó adminisztratív terheket. A Business Europe nevű szakmai szervezet kezdeményezte, hogy a kkv-k és a nagyvállalatok mellett vezessék be a Small Mid-Cap (SMC) kategóriát, az ajánlat most az Európai Bizottságnál tart. Céljuk, hogy megszüntessék a szabályozási környezeti akadályokat, amelyek a sikeres kkv-kat hátráltatják abban, hogy valóban nagyvállalati szereplővé váljanak.
A sziklafal-effektus
Az EU vállalati méret szerinti szabályozási kerete hagyományosan két nagy kategóriát különböztetett meg: a kkv-kat 250 fő alatt és a nagyvállalatokat efölött. Ezzel azonban figyelmen kívül hagytak egy kritikus átmeneti zónát, ugyanis amikor egy közepes méretű kkv elérte a 250 fős alkalmazotti küszöböt, automatikusan átkerült a nagyvállalati kategóriába. Ez drasztikus növekedést jelentett az adminisztratív terhekben, jogi feladatokban, megfelelési költségekben.
„Az alap probléma az, hogy a 251. munkavállaló felvételével a cégek automatikusan a Microsofttal egy kategóriába kerülnek, amivel egyszerre esnek el támogatási lehetőségektől és kapnak a nyakukba egy rakás plusz kötelezettséget”
– magyarázza a helyzetet Szendrői Gábor, a Concorde MB Partners Kft. ügyvezető partnere és a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja, akik részt vettek a keretrendszer kialakításában.
A cégvezetőket ez sokszor önkorlátozásra késztette, sok vállalat szándékosan lassította a növekedést, például a 250. alkalmazott felvételét. Vagy felosztotta a céget kisebb egységekre, hogy ne kerüljön a szigorúbb szabályozási kategóriába, ez pedig közvetlenül gátolta a növekedést. A beadványban ezt az úgynevezett cliff-edge vagy sziklafal jelenségként írták le.
Az SMC definíció arra lenne jó, hogy tompítsa a hirtelen ugrást, és fokozatos, arányos átmeneti zónát biztosítson, azonban megvannak a korlátai is. „Arról egyelőre nem szól a kezdeményezés, hogy a mostaniak helyett milyen szabályok legyenek, csak biztosít egy kategóriát, ahol át lehet ezt gondolni, időt nyerni” – mondja Szendrői.
Az európai versenyképességről szóló Draghi-jelentés publikálása után kezdődött a munka. A Business Europe, amelynek a magyar MGYOSZ is a tagja, 85 EU-s képviselő előtt vitatta meg először a pontjait. Azóta a szervezetből úgy ötvenen dolgoznak az elfogadtatásán. Szendrői szerint a téma most nagy figyelmet kap és bízik abban, hogy hamarosan elfogadják.
„Létre fog jönni, de nem tudom, mikor lesz praktikus pozitív hozadéka, ami nem csak annyi, hogy létrehoznak egy harmadik vállalati méretkategóriát.”
Milyen cég tartozna ebbe a kategóriába?
