Ha nem lát messzebb az élőzenei szakma, hónapokat is csúszhat az újranyitás – áll a Music Hungary közleményében. Fontos, hogy előre tudjanak tervezni, a Kormánytól több külföldi országban is bevált vis maior alap létrehozását kérik.
„Sajnos, ha ma szólnak, hogy holnap nyithatunk, nem lesz mivel kinyitni” – nyilatkozta a nyitási tervek kapcsán Kádár Tamás, a Sziget ügyvezetője. Egy Sziget méretű fesztivál szervezését már egy-másfél évvel ezelőtt elkezdik a szakemberek, de a kicsi, 500 fős szabadtéri koncertek megszervezése is legalább egy hónapba kerül. A hosszú folyamat része a fellépők szerződtetése, a technikai feltételek előkészítése, a koncert hirdetése és jegyeladás is.
Ha az élőzenei szakma nem lát a holnapnál messzebb, az újraindulás hónapokkal is kitolódhat. Ezen akár 150 000 ember munkája is múlik.
A Kormányhoz fordul a Szövetség
„A zenei szakma van az egyik legnagyobb bajban és nagyon sok, sok szereplő túlélése múlik a nyitás előkészítettségén és azon, hogy milyen segítséget kapnak ehhez. Ezért is szeretnénk segíteni a kormányt és a szakmát ajánlásokkal és vállalásokkal” – mondta el Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke legutóbbi közleményükre is utalva.
A 2012-ben indult Music Hungary Konferenciából kinőtt, 2017 óta létező Szövetség a zeneipari szereplőket összefogva képviseli a szakmai érdekeket a kormányzati döntéshozók felé. A szervezet a Kormánytól kér segítséget ahhoz, hogy jobban tervezhessen. Mindezt egy
külföldi mintákon alapuló újranyitási vis maior alapon keresztül képzeli el. Az alap célja, hogy a járvány esetleges ismételt felfutásából fakadó kockázatokat mérsékelje, ezáltal hozzájáruljon a gyors kulturális újranyitáshoz.
Mintha egy másik világba tekintenénk, olyan távoliak a koncertemlékek. A nyitás szintén a távolba tolódhat. Fotó: Sziget Fesztivál
Amennyiben egy meghatározott dátum után az adott rendezvény a járványhelyzet miatt mégis elmarad, a lemondásból és átszervezésből fakadó veszteségeket a vis maior alapból lehetne részben vagy egészben megtéríteni.
Elmarad a Volt Fesztivál és a Balaton Sound is
Nem egyedülálló az ilyesféle segítség
A járványhelyzet okozta károk mérséklésére már több ország kormánya is hasonló csomagot vezetett be. Németországban 907 milliárd forintnak megfelelő eurót, Ausztriában és Hollandiában 109 milliárd, Belgiumban 22 milliárd, Norvégiában 12 milliárd, Dániában 24 milliárd, Észtországban pedig 2 milliárd forintnyi összeget különítettek el erre a célra. Két hete pedig Svédország is bejelentette: a költségvetéséből 292 millió eurót, azaz 106 milliárd forintnyi összeget szán egy vis maior alap létrehozására.
A Szövetség a frissen bejelentett oltási ütemterv apropóján szeretné ismét arra kérni Magyarország Kormányát, hogy segítse a szektort a kulturális áfa bevezetésével, gyors és direkt pénzügyi injekcióval és egy átlátható, tervezhető nyitási programmal is.
Hangsúlyozzák: nem fiktív dátumokra, hanem objektív mérőszámokhoz kötött mérföldkövekre van szükség.
A Szövetség januárban publikált egy rövid gyűjtést sikeres teszt-koncertekről, melynek fő konklúziója, hogy megfelelő intézkedések betartása mellett biztonságosan megtarthatóak különböző méretű kulturális események. A tervezhetőség kapcsán most egy rövid felméréssel szeretnék segíteni az iparági szereplőket.
„Bár a nagy fesztiválok egy részének már így is késő, de a kisebb fesztiválokat és a zenei klubokat illetve ezeken keresztül az előadókat is nagyban segítené, ha előre tudnának tervezni a nyitási programmal. A főszezonban akár 150.000 ember munkája múlhat ezen” – tette még hozzá Weyer Balázs.
Borítókép: Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke. Fotó: Nemes Róbert
