Megoszlanak a vélemények a magyar GDP négyszeresét termelő országban, mit hozna, ha felső határt szabnának a növekvő lakosságnak.
A közvélemény-kutatók komoly esélyt adnak arra, hogy Svájc lakossága jövőre megszavaz egy olyan törvényjavaslatot, ami 10 millió főben határozná meg az ország maximális népességét. Ahogy a Bloomberg is megjegyzi: a javaslat alig tesz különbséget a menekültek, a szakképzett munkavállalók és a hatszámjegyű fizetést zsebre rakó felső vezetők között – amikor a világ egyik legstabilabb gazdaságával rendelkező országának lakossága elér egy bizonyos növekedési ütemet, mindenki előtt becsuknák az ajtót.
Míg a javaslatot támogató konzervatív és szélsőjobboldali pártok a „túlnépesedés” életminőséget érő negatív hatásaival (lakhatás, járműforgalom, zsúfoltság a közösségi közlekedésben) érvelnek, addig több érdekképviseleti szervezet is aggodalmát fejezte ki a lehetséges új rend kapcsán.
Gazdasági prognózisok azt mutatják, egy ilyen javaslat akár már rövidtávon is munkaerőhiányhoz vezethet, ami visszahúzhatja a gazdasági növekedést.
Hogy jutottunk ide?
A svájci életszínvonal és az alpesi ország dinamikusan növekedő gazdasága hosszú ideje vonzó célpont a külföldi munkavállalók számára. Svájc statisztikai hivatala 2024-ben éves alapon 1,4 százalékos GDP-bővülést mért, ami folyó áron 854 milliárd svájci frankos (350 994 milliárd forintos) eredménynek felel meg. A perspektíva kedvéért: a magyar GDP folyó áron tavaly 81 148 milliárd forint volt a Központi Statisztikai Hivatal szerint, vagyis a svájci kevesebb, mint negyede.
A WorldAtlas éves összeállítása idén az ötödik helyre helyezte Svájcot Európa leggazdagabb országainak listáján. A portál az egy főre jutó bruttó hazai terméket veszi figyelembe a rangsor készítésekor, ez 97 659 dollárt tett ki idén. A listán többek között Luxemburg, Írország és Norvégia is előzi Svájcot, úgy, hogy a skandináv ország tavaly még Svájc mögött állt.
Svájc még mindig Európa leggazdagabb országai között van, de az egy főre jutó GDP-re nézve hosszú évek óta először idén csúszott ki az első háromból. Fotó: Alain Rouiller // Unsplash
Svájc lakossága tíz százalékkal emelkedett 2015 óta, ami európai perspektívában kimagasló arány: az EU-ban ugyanebben az időszakban két százalékkal emelkedett a népesség (jelenleg 450 millió felett jár) az Eurostat adatai szerint.
Az ország népességnövekedésének nagy részét a bevándorlás adja: a nemzeti statisztikák szerint a természetes szaporodás mindössze a növekedés körülbelül egy százalékát jelenti.
Különösen szignifikáns ugrást láthatunk 2023-ban (100 ezres bővülés), amikor először éreztette hatását az ukrajnai háború. Korábbi években a bevándorlók főként uniós, vagy olyan országokból érkeznek, amelyekkel Svájcnak valamilyen kereskedelmi megállapodása van.
Svájc lakossága jelenleg 8,99 millió, 2012-ben még nyolcmillió alatt tanyáztak. A szignifikáns bővülést az elmúlt tíz év hozta. Fotó: worldometer.com
A jobboldali Svájci Néppárt (SVP) a jelenség árnyoldalait meglovagolva kezdett el néhány éve a népességkorlátozás mellett kampányolni, mondván: a svájci állampolgárság kiváltság, nem pedig jog. Annak ellenére, hogy az ország kormánya ellenzi a javaslatot (a Svájci Szövetségi Tanács márciusban elutasította azt) Svájc sajátos, közvetlen demokrácián alapuló rendszerében – amely lehetővé teszi az alkotmánymódosításokról és szakpolitikai kérdésekről tartott népszavazásokat – a polgárok várhatóan 2026-ban dönthetnek a koncepcióról.
A svájci Tamedia és 20 Minuten által végzett novemberi, 10 ezer fő megkérdezésével zajló közvélemény-kutatása társadalmi többséget mutat:
eszerint a választók 48 százaléka hajlik a javaslat támogatására, vagy már el is döntötte, hogy igennel szavaz. A népességlimitet 41 százalék ellenezte, a bizonytalanok aránya 11 százalék volt.
