A magyar állam tulajdonában lévő Hiventures Zrt.-t Kelet-Európa egyik legaktívabb és legjelentősebb kockázatitőke-befektetőjeként tartják számon. De miért éri meg az államnak startupokba befektetni?
A témát csütörtöki cikkében a G7 járta körül: a Vestbee régiós startup oldal és a bécsi szerkesztésű European Capital Report adatai szerint is a Hiventures volt 2020-ban a régió legaktívabb befektetője, összesen 200 megállapodással,
ami négyszer több, mint a második legtöbb befektetést záró zágrábi Fil Rouge Capital eredménye.
A Hiventures a honlapján fel is sorolja, hogy mely társaságok tartoznak a portfóliójába, de azt nem látni, hogy egy-egy cégnek mekkora befektetést adott. Az oldalon 240 cég szerepel, ebből 140 úgynevezett inkubációs, 57 magvető, 43 pedig növekedési befektetés volt. A dealeket különböző adatbázisok (például a Dealroom vagy a Crunchbase) is követik.
Egyáltalán miért befektető az állam?
Magyarországon a 2010-es évek közepéig alig volt kockázatitőke-befektetés, ebben Európában a sereghajtók között voltunk. 2009 és 2013 között azonban összesen 131 milliárd forintot kezelő kockázati tőkealapok indultak, és ebből 90 milliárd állami és uniós támogatásból érkezett (ez volt a Jeremie-program első felvonása).
Ez a korszak azért volt problémás, mert az alapok jelentős része visszaoszthatta a pénzt saját maga felé: a startupokból, direkt formában, vagy például a finanszírozó céghálójának érdekkörébe tartozó cégeknek adott megrendelésekkel (a visszás gyakorlatokról a Forbes is többször írt, de természetesen voltak piacilag sikeres alapkezelők is). Ez lehetett az egyik fő oka annak, hogy az állam idővel inkább magához vette ezeket a programokat, írja a G7.
Az alapjaival 2017-ben rajtoló Hiventures összesen 155,4 milliárd forintot kezel. Ebből 143,8 milliárd a kihelyezhető forrás, 11,6 milliárdból fedezhetik a működési költségeket.
A vállalat ebből a 143 milliárd forint kihelyezhető forrásból 2021 augusztusáig 50,5 milliárdot helyezett ki, azaz az összes forrás 35 százalékát. A nagyobbik részt kitevő, nem uniós alapok 2030-ig költhetők el, és jelenleg 24 százalékos aránynál járnak, az alapvetően uniós támogatásból finanszírozott programoknál viszont sokkal jobb, 68 százalékos az arány. Így jó eséllyel sikerül a hátralévő időben a maradék forrásokat kihelyezni.
Az unió természetesen egyre több visszatérítendő támogatást szeretne látni, az elképzelés ugyanis az, hogy ha jól fektetik be ezeket a forrásokat, akkor a sikeressé váló cégek értékesítésből befolyó pénzeket ismét be lehet fektetni.
Az adatok alapján a szerződések sok esetben co-investmentek voltak, azaz
egy másik, jellemzően piaci kockázati tőkealappal közösen szálltak be egy cégbe. Ez alapján üzleti alapon is ígéretesek ezek a vállalkozások, de a teljes program sikerét a 2020-as évek végén lehet majd megmondani. A startupok egyébként átlagosan 125, az egyéb vállalkozások pedig 683 millió forinthoz jutottak.
A G7 szerint a miniszterelnök legidősebb lányához, Orbán Ráhelhez kötött Divat & Design tőkealapról, a Hiventures portfóliójának részleteiről, valamint működéséről a teljes cikk itt olvasható.
Borítókép fotó: Katona Bence, a Hiventures igazgatója. Fotó: Egyed Péter.
Kapcsolódó:
