Az űrtechnológiai fejlesztésekre szakosodott Remred Kft. az Energiatudományi Központtal és az Airbus-szal közös konzorciuma nyerte az Európai Űrügynökség (ESA) megbízását. Az ember lakta Hold-állomás berendezéseit fejlesztik és gyárthatják majd.
Nem lassít a magyar űripar – a decemberi NEXT mellékletünkben szereplő C3S Kft. sikeres kisműhold-missziója után újabb jelentős sikert ért el az iparág egyik hazai szereplője.
A Remred Kft. a Lunar Gateway nevet viselő, Hold körül keringő állomás moduljainak egyik létfontosságú egységét tervezheti, fejlesztheti majd gyárthatja az Energiatudományi Központtal és az Airbus-szal közösen.
A projektet az Európai Űrügynökség (ESA) írta ki a NASA-vezette nemzetközi együttműködés keretén belül, melynek célja, hogy 2024 után ismét embert juttasson a Holdra.
Egyre nagyobb a privát befolyás
A Remred Internal Dosimeter Array (IDA) nevű műszere a Elon Musk SpaceX-ének Falcon Heavy rakétáján juthat fel az űrbe 2024-ben. A misszió jelzésértékű is: az utóbbi évtizedben egyre növekedő privátszféra sikerét jelenti, hiszen egy magáncég által fejlesztett rakéta juttatja majd Hold körüli pályára az emberiség első Hold-állomásának első moduljait.
Az IDA egység feladata az űrben tapasztalható sugárzás elleni védelem vizsgálata, folyamatos megfigyelése, ezzel garantálva az űrhajósok biztonságát. A modulhoz az Energiatudományi Kutatóközpont egy TRITEL nevezetű érzékelővel járul hozzá, ami az IDA legkomplexebb és a legfőbb egysége lesz.
A TRITEL-t a Remred fogja kifejleszteni, legyártani és kvalifikálni, valamint a vállalat a központi szoftveres rendszer és a földi kiszolgáló szoftver fejlesztésében is részt vesz.
„Magyarországon több, mint ötven éves űrtechnológiai tudás és tapasztalat halmozódott fel specifikus kompetenciák mentén, mely világviszonylatban is kiemelkedő. Ezt viszi tovább a Remred Kft. is annak érdekében, hogy a magyar szakemberek olyan nemzetközileg is kiemelkedő projektekben vehessenek részt, mint a Lunar Gateway Hold-állomás fejlesztése és megépítése. Részvételünk a Hold-programban azt jelenti, hogy Magyarország és a magyar űripar megerősíti pozícióját a nemzetközi űrszektorban, a globális űrversenyben” – mondta Zábori Balázs, a Remred Kft. műszaki igazgatója az elnyert megbízás kapcsán.
Nagy lesz a verseny, Magyarországnak iparosodnia kell
A magyar siker az űrverseny kapujában egyre jelentősebb: államok és a privátszféra is versenyt futva exportálja a kapitalizmust a kozmoszba. Az utóbbi években szerencsére Magyarország is feleszmélt, idén augusztusban saját űrstratégiát publikált a kormány, többet költ nemzetközi együttműködésekre, és magyar űrhajósmissziókat is tervez.
Az űripar tudományos oldalának nagy hagyománya van hazánkban, az iparosodás azonban még a jövő feladata, egy-egy privát cég sikerén kívül még nem létezik a magyar űripari ökoszisztéma.
Pedig stratégiailag fontos lesz, hogyan tudunk helyezkedni a nemzetközi egyeztetések asztalánál, és milyen eddigi kompetenciákat, sikereket tudunk felmutatni. A nyertes pályázat ezért is kiemelkedő eredmény.
„Ez a projekt a belépő a hazai űrszektor számára az amerikai űrpiacra és a NASA Holdprogramjába” – nyilatkozta Hirn Attila, a Remred ügyvezető igazgatója.
Hogyan hódítja meg a magánszektor és az államok versenye az emberiség közös örökségét? A nemzetközi és magyar űripar kihívásait, az űrkapitalizmus előretörését és egy friss magyar sikersztorit a decemberi magazinunk Forbes NEXT mellékletében krónikázzuk. Lapozz bele!
A borítókép illusztráció, forrás: NASA