A Re-business podcast legújabb részében Pistyur Veronika Zeitler Ádámmal, a 2010 óta működő Milestone Intézet társalapítójával beszélgetett arról, hogy mikortól tekintettek magukra cégként, mi a missziójuk, valamint hogy milyen a jó oktatás, és egyáltalán lehet-e belőle üzletet csinálni.
Zeitler Ádám azt mondja, a lassan 11 éve fennálló cégüknél nem feltétlenül volt a kezdetektől üzleti szemlélet, első üzleti tervüket is csak néhány évvel ezelőtt írták meg. Az 1990 után született fiatalok elé szerettek volna felvázolni egy olyan életutat, amelynek szerves része, hogy
egy ideig külföldön élnek, majd hazajönnek, és Magyarországon kezdenek el dolgozni.
A magyarországi szabályozás miatt saját iskola alapítása nem jöhetett szóba, ezért maradt a délutáni iskola-tehetséggondozás modell, amiért eleinte nem nagyon akartak fizetni a szülők. Tíz év alatt tudták magukat úgy felfejleszteni, hogy az emberek megértsék ennek a modellnek a hozzáadott értékét. Eleinte bezárkóztak, egy nemzetközileg is elismert értéket akartak teremteni, majd azt kivinni a nemzetközi piacra, és csak tavaly kezdtek el nyitni az ország és a világ felé.
Az oktatás üzleti mércéje
Zeitler úgy látja, az oktatás sikerességének egyik üzleti mércéje, hogy amikor egy diák végez, milyen készségekkel rendelkezik (learning outcome), a másik nagy célrendszerük pedig, hogy
az adott diák nemzetközileg is elismert lesz-e, vagyis top befutó lehet-e a világ bármelyik elitegyetemén Oxfordtól kezdve a Harvardon át a Yale-ig.
A harmadik, hogy a magyar társadalom ebből hogy fog profitálni (ezt úgy mérik, hogy hol, milyen területen helyezkednek el, miután hazajöttek). Szem előtt tartották azt is, hogy az itt megcsinált modellt és know-how-t úgy tudják külföldön eladni, hogy közben itthon nem drágítanak. Azt szeretnék, hogy 350 magyar tehetségeknek teljesen ingyenesek legyenek a Milestone-képzések, sőt akár ösztöndíjat is kínálnának nekik. Ehhez kell a tőke, mert külföldön nincs társadalmi missziójuk,
a külföldi piacokról jövő bevételeiket forgatják vissza a magyarországi oktatásba, ahol viszont van társadalmi missziójuk, hangsúlyozta.
Külföldi bevételeiket csatornázzák vissza a hazai tehetségek oktatásába. Fotó: Facebook // Milestone Institiute
Ahogyan bővülnek, persze a szervezet is bővül, új üzletágaik vannak, ezek működtetése is forrásigényes. „Ha azon gondolkodnék, hogy Magyarországon akarok megélni az oktatásból, akkor egy jó felső-középosztálybeli létet tudok abból teremteni, de én azt akarom, hogy a Milestone-nál dolgozók is nemzetközileg versenyképes szinten éljenek, mert én nem tanultam kevesebbet, nem tudok kevesebbet, nem dolgozok kevesebbet.”
10, 20 és 30 éves időtávokban terveznek: a nemrég lezárt első, tízéves etapban az oktatás kidolgozása és a terjeszkedés elindítása volt a cél. Itthon 1500 diákon 4 éven keresztül iskolarendszerben tanítottak, a második tíz év fókusza az alumnik, a hazajövetel, a végzettek hazai gazdasági életben való részvétele, a harmadik tíz évben pedig a magyarországi értelmiségben való részvétel ösztönzése a diákjaik körében, és itt nem feltétlenül kell politikára gondolni.
Ha látod, hogy lehet változtatni, akkor változtass
A cégek azért szeretnek milestone-osokat alkalmazni, mert
van bennük egy kritikai szemlélet, vagyis ha szükséges, hátra tudnak lépni egyet és azt a rendszert kritikusan vizsgálni, amiben benne vannak,
mondja Zeitler. „Ne csak ülj és szomorkodj, aztán meg elmész dolgozni oda, ahol nem szeretsz, hanem, ha látod, hogy lehet változtatni, akkor változtass.” Úgy látja, Magyarországnak meg kell találni azokat a kitörési pontokat, ahol egy ekkora ország a világon le tud tenni valamit az asztalra. Ehhez viszont látni és ismerni kell a világot, érteni a trendeket, hogy rájöjjünk, mik ezek a területek. Ezek végső soron állami feladatok (is) lennének.
„Ha az állam azt mondaná, hogy a mi oktatási elveink szerint tanít, akkor nem lenne ránk szükség az országban”.
Bár ő ennek örülne, mert akkor az azt jelentené, hogy elérték a céljukat, de 20 éven belül nem számít erre, mert hosszú koherens átalakításra lenne szükség.
A Milestone oktatási programja tapasztalat alapú, és tantárgy, valamint érdeklődés mentén merítenek már meglévő oktatási módszerekből. A lexikális elméleti alapokat ugyanúgy megtanítják, de megmutatják a diákoknak a tudományterületek diverzitását, és azt is, hogy milyen személyiségek, milyen problémamegoldási skilljeik vannak. Megnézik a diákoknál, hogy intellektuális eszköztárukkal hogyan reagálnak a szembejövő problémákra. Fontos az igazságosság érvényesülése, nem szabadna ekkora különbségeknek lennie országon belül ember és ember között, mondja Zeitler.
Diákjaik több mint fele szociális vagy kedvezményes ösztöndíjjal tanul náluk,
az értékrendükkel egyetértő családok, cégek is támogatják a tehetségek tanítását.
Az üzleti modell felépítésénél a magániskolák klasszikus dilemmájával szembesültek: ha felemelik a tandíjat, akkor kiesik a középosztály, nem jön annyi minőségi diák, és ezért nem érnek el olyan jó eredményeket, míg az alacsonyan tartott árból nem élnek meg. Amerikai egyetemeket is megkérdeztek a dilemmáról, a Stanfordon például azt mondták nekik, hogy a tandíjból mindössze éves összbevételük 18-20 százaléka jön, merthogy közben a Stanford-csoport kórházakat vagy vidéki kúriákat üzemeltet, földeket vesz, tanácsadó cégük van. Mindehhez az oktatás adja a humán erőforrást, vagyis például ezekbe a kórházakba mennek dolgozni a Stanfordon végzett orvosok. Pénzügyileg úgy fenntartható az egész, ha az oktatás egy rendszerbe épül bele, csak oktatással foglalkozni ezért nem éri meg.
A beszélgetés Zeitler Ádámmal itt hallgatható meg:
Borítókép: A Milestone Intézet alapítói, Zeitler Ádám, Léderer Dániel és Greskovits György. Fotó: Sebestyén László
Kapcsolódó:
Előkelő helyen a Cambridge-be diákokat küldő intézmények között a budapesti Milestone Intézet
