Hetedik napja tart a háború Ukrajnában, a legfrissebb (keddi) adatok szerint eddig 90 ezren lépték át a magyar határt. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke úgy látja, a civil szervezetek és az állampolgárok azonnal reagáltak a kibontakozó menekültválságra, egyből előjöttek a 2015-ben bejáratott mechanizmusok, de komoly hátrányban vannak azok a menekültek, akik rendelkeznek magyar állampolgársággal. Az első napokban jellemzően azok érkeztek meg, akik közel laktak a határhoz vagy volt magyarországi összeköttetésük, akik ezután érkeznek, még jobban a hazai jóindulatra és segítségnyújtásra lesznek utalva. Pardavit arról kérdeztük, milyen védelemre számíthatnak az Ukrajnából ide menekülők, és mi várhat Magyarországra a következő hetekben.
A szakértő szerint a mostani menekülthullám nem újszerű, hogy látott már Magyarország hasonlót az elmúlt 30 évben, 2015 előtt is. Fontos különbség viszont, hogy a kilencvenes évek elején, a délszláv háború kitörésekor szinte a semmiből kellett kiépíteni a menekültügyi infrastruktúrát, bár hozzáteszi, akkor gyorsan tudott reagálni az ország.
„Azóta sok minden megváltozott – mondja. – Például a jogi környezet fejlődött, és Magyarország az EU tagja, ma már kéznél vannak olyan jogi megoldások, melyekkel védelmet tudnánk adni.” Szintén fontosnak tartja a 2015-ös menekültválság során szerzett tapasztalatokat, de elsősorban civil szempontból, a kormányzati lépések ugyanis a menekültjogi rendszert és az ellátórendszert lényegében lebontották.
