24 órán belül a világ három legbefolyásosabb központi bankja, az amerikai Federal Reserve, az angol Bank of England és az Európai Központi Bank is határozott lépéseket tett, hogy csökkentse az omikron vírusvariáns okozta gazdasági bizonytalanságot. Az országok vezetői pedig készülnek arra, hogy a variáns újabb egészségügyi krízist okoz.
Az omikron variánsról még mindig nincsenek teljesen pontos ismereteink, de annyit tudunk, hogy fertőzőbb, emiatt gyorsabban is terjed.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) igazgatója, Andrea Ammon szerint az Afrikából származó omikron helyett Európában az új covidos esetek 90 százalékáért még a delta variáns a felelős, de az EU 27 tagállamából 23-ban már megjelent az omikron, bár ez egyelőre kevéssé tolja meg az esetszámokat.
Ammon szerint a járványügyi intézkedésektől függ, mikortól lesz több omikronos eset Európában. Jelenleg január közepére saccolja az omikron terjedésének tetőzését, ami akár újabb járványhullámot is jelenthet.
Karikó Katalin optimistábban áll a helyzethez. Szerinte bár kevés információ áll rendelkezésre az új variánsról, a Dél-Afrikából érkező hírek alapján úgy tűnik, az omikron nem okoz súlyos megbetegedést – ellentétben a deltával, amelynek a megjelenése Karikó szerint súlyosabb helyzetet teremtett. A biokémikust a Time magazin az mRNS-alapú vakcina kifejlesztésében szerzett érdemei miatt az év egyik hőseként nemrég a címlapjára tett.
Az új variáns miatti felfokozott egészségügyi krízisre készülnek a vezetők. Boris Johnson figyelmeztetése szerint „hatalmas hullám” rázhatja meg a szigetországot, és az ismétlő dózis nélkül nem sokat érnek az eddigi oltások. Az omikron december 13-án már Magyarországon is megjelent. Ekkor Müller Cecília országos tisztifőorvos az M1 híradójában jelentette be, hogy két omikron variánssal fertőzöttet azonosítottak.
Véget vethet a járványnak?
Karikó Katalin, a Pfizer-Biontech mRNS-vakcinájának egyik fejlesztője héten arról beszélt, hogy az omikron akár véget is vethet a járványnak, ha kiszorítja a deltát. Ezeknél az eseteknél ugyanis a gyorsabb terjedés ellenére enyhébb tüneteket tapasztaltak. A Pfizer jelenleg is dolgozik az omikronra szabott védőoltáson. A legújabb kutatások szerint a súlyos, szimptomatikus tünetek ellen védhetnek az eddigi vakcinák az omikron ellen, de kisebb hatással, mint a korábbi variánsok ellen.
A Kaliforniai Egyetem kutatásai szerint a Pfizer és a Moderna mRNS-technológiára épülő oltásából két dózis 30 százalékos hatékonysággal véd, míg az előző variánsoknál ez közel 87 százalék is lehetett.
A vezetők mellett a világ legnagyobb központi bankjai is léptek. 24 órán belül a világ három legbefolyásosabb központi bankja, a Federal Reserve, a Bank of England és az Európai Központi Bank is határozott lépéseket tett, hogy csökkentse az omikron vírusvariáns okozta gazdasági bizonytalanságot – írja a The New York Times.
A Bank of England a várakozásokkal ellentétben, több mint három év óta először kamatot emelt. A váratlan kamatemelés hírére a font erősödni kezdett a dollárhoz képest. Csütörtökön bejelentették be, hogy az eddigi 0,10 százalékos mélységi rekordról 15 bázisponttal 0,25 százalékra emelte az alapkamatot. Az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja legutóbb 2018 augusztusában emelte meg az alapkamatát, ami akkor 0,75 százalékon tetőzött.
A Fed bejelentette az eszközvásárlási programjának gyorsabb kivezetését, azaz akár már 2022 márciusában véget érhet a program és elkezdődhetnek a kamatemelések. Utóbbiból három is lehet jövőre, az alapkamat 2024 után pedig elérheti a neutrálisnak tekinthető 2,5%-ot.
Az Európai Központi Bank pedig bejelentette, hogy megszünteti az eddigi legnagyobb hatású eszközvásárlási programját, a PEPP-et. A jegybank inflációs előrejelzése szerint 2022-ban jelentős, 3 százalék feletti áremelkedés jöhet, és már a 2023-as és 2024-es előrejelzés is nagyon közel van a célhoz.
