Február közepétől csökkenti a Parkl a jelenleg 90 forintos, tranzakciónkénti kényelmi díjat. Február 10. és 14. között pedig e kényelmi díj megfizetése nélkül parkolhatnak a magyar autósok, akiknek az ötöde egy friss kutatás szerint fél óránál is több időt tölt parkolóhely-kereséssel.
A Parkl tavaly év végén kiadott kutatásából is kiderült, hogy az autósok nagyon szeretik a kedvező árú parkolási megoldásokat. Vagyis minden plusz vagy elhagyható költség befolyásolhatja, hogy a jelenlegi három fizetési mód (automata, sms vagy mobilapp) közül melyiket választják. A pluszt ebben az esetben a kényelmi díj mértéke határozhatja meg, ami bár egy valós költség, sokan nem tudják, mit is jelent valójában. A kényelmi díj voltaképp a kényelmi szolgáltatások ellentételezése, amivel gyakran találkozik az ember digitális szolgáltatások igénybevételekor, például az autópályadíj online fizetésekor, koncert- vagy színházjegy otthoni vásárlásakor, de akár a házhozszállítás is ebbe a kategóriába tartozik.
Parkolásnál pedig elég széles skálán mozog a szolgáltatók között: sms-küldésénél 90-100 forint, appoknál 60-90 forint között mozog a jegyvásárlási rendszer használati díja.
Február 10-14. között a Parkl egy hétig teljesen átvállalja a közterületi parkolások kényelmi díját, majd ezt követően az eddigi 90 forintos kényelmi díjat tartósan 65 forintra csökkentik. Ezzel pedig az egyik legmegfizethetőbb mobilos utcai parkolást teszi elérhetővé a regisztrált autósok számára.
A Parkl friss kutatása szerint a fővárosi autóvezetők ötöde hetente 30 percnél is több időt tölt el parkolóhely-kereséssel, amivel a stressz és az időveszteség mellett a környezetet is terhelik: egy adott pillanatban a forgalomban részt vevő autósok 30 százaléka parkolóhelyet keres.
Tízből hét magyar autóvezetőt az zavar a legjobban, ha nem talál szabad parkolóhelyet – derült ki a Parkl kutatásából.
Túl drágának tartjuk a parkolást
A kutatás eredményei szerint budapesti autósok negyede átlagosan heti öt-tíz perc alatt lerendezi a parkolást, ötödüknek azonban fél óránál is több idejük megy el a parkolásra. Az is kiderült, hogy a budapestiek csaknem 80 százaléka távolság alapján választ parkolóhelyet, de számít a hely mérete, a parkoló elhelyezkedése, és az ár is: a válaszadók többsége nem elégedett a fővárosi parkolás árával, 50 százalékuk pedig kifejezetten elégedetlennek vallotta magát.
A magyar autóvezetők negyede nem érzi biztonságban az autóját, ami nem véletlen: a nők több mint 20 százalékát, a férfiaknak pedig közel 17 százalékát érte már baleset parkolóhely-keresés közben, sőt, csaknem tizedükkel ez már többször is előfordult. Emellett nem elhanyagolható a parkolás okozta stressz mértéke sem: tízből több mint hét válaszadó számára okoz stresszt, ha nem talál megfelelő parkolóhelyet, közülük pedig ketten pedig ezt a helyzetet a lehető legstresszesebbnek ítélik meg. A kutatásból kiderült, hogy a magyar autósokat leginkább az zavarja, hogy nehéz parkolóhelyet találni, azonban a forgalmi dugók, a többi autós közlekedési stílusa, valamint a kerékpárosok és gyalogosok is feszültséghez vezetnek.
