Az inflációs nyugdíjemelés mértéke mind a januári elsődleges emelés, mind pedig a korrekciós emelések esetében kormányzati becslésre (és nem lezárt tényadatokra) épül. Ráadásult a nyugdíjasokra hárítja át a kockázatviselés egészét, hiszen a nyugdíjasok a nekik járó emelést hosszú hónapokra kamatmentesen kölcsönadják az államnak. Sőt, az év utolsó négy hónapjára járó pótlólagos emelésről részben vagy teljesen le is mondanak az állam javára, hívja fel a figyelmet a nyugdíjguruként ismert szakértő, Farkas András.
Legutóbbi hírlevelében kifejti: a novemberi pótlólagos nyugdíjemelést nyilván már nagyon várja a közel két és félmillió jogosult. Az, hogy pontosan mennyi lesz a visszamenőleges nyugdíjemelési korrekció, majd csak az októberben kijövő kormányrendeletből derül ki.
Magyarországon a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció.
A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését.
