Az űrbeli adatközpontok hívei szerint az áttörés elkerülhetetlen – és sürgető oka is van a lépésnek: a Föld energiaellátó hálózata nem lesz képes kiszolgálni az MI-vezérelt adatközpont-robbanást.
A Robinhood társalapítója, Baiju Bhatt 2024-ben indította el Aetherflux nevű űripari startupját azzal az ambiciózus céllal, hogy az űrbe telepített napelemekkel begyűjtött napenergiát visszasugározza a Földre, ahol azt elektromos áramként hasznosítanák. Az elképzelés azóta tovább fejlődött: Bhatt most már adatközpontokat is az űrbe vinne.
Miért ne használnánk a Nap gyakorlatilag korlátlan energiáját arra, hogy a Föld körüli pályán keringő, óriási számítási igényű szerverparkokat működtessük? „Idén egyszerűen felgyulladt a villanykörte: egy egészen sajátos korszakban élünk, amikor az emberiség energiaigénye példátlan ütemben tör felfelé” – mondta Bhatt.
Egyre több a projekt, milliárdosok mindenhol
Az Aetherflux decemberben jelentette be, hogy 2027 elején fellövi első műholdját, amely már mesterségesintelligencia-chipeket is hordoz majd. A projekt a Galactic Brain (Galaktikus Agy) nevet kapta. Bhatt azonban messze nem az egyetlen techmilliárdos, aki hasonló irányban gondolkodik.
Egy hónappal azután, hogy Eric Schmidt, a Google volt vezérigazgatója 2025 márciusában irányító részesedést szerzett az űripari gyártó Relativity Space-ben, és annak vezérigazgatója lett, megerősítette: a céget kifejezetten azért vásárolta meg, hogy űrbeli adatközpontokat építsen.
Novemberben pedig Sundar Pichai, a Google jelenlegi vezére bejelentette a Project Suncatcher nevű kezdeményezést, amelynek keretében két prototípus műholdat indítanak speciális célú gyorsítóprocesszorokkal, tensor-feldolgozó egységekkel (TPU-kkal), hogy már 2027 elejétől a Gemini AI-modell energiaigényét szolgálják ki. A Wall Street Journal szerint Elon Musk SpaceX-e és Jeff Bezos Blue Originje is aktívan dolgozik azon, hogy adatközpontokat vigyen az űrbe.
Ki fizeti majd?
Bhatt szerint az Aetherflux minden egyes műholdja nagyjából tíz egymással összekapcsolt grafikus processzort (GPU-t) hordozna, egy körülbelül 10 négyzetkilométer kiterjedésű napelemrendszerrel, valamint egy feleakkora hűtőradiátorral, amely a chipek hőelvezetését szolgálja. A végső cél az, hogy 2030-ig több ezer ilyen csomópontból álló konstelláció álljon pályára, amely már földi adatközpontokkal összemérhető számítási kapacitást kínálna. Aetherflux eddig 90 millió dollár kockázati tőkét vont be, a PitchBook becslése szerint a vállalat értéke 270 millió dollár.
Jelenleg azonban az üzleti modell még erősen kérdéses.
„Teljesen egyértelmű: az űrbeli adatközpontok létrejöttének egyetlen igazán kritikus változója a kilövési költség”
