Az ott kezdődött, hogy a kis Gyuri visszaütött. Vagy ott, hogy a nagy Marci elvette Gyuri lapátját? Ki tudja. Csak az ovisszintű cicaharc biztos a kormányzati gazdaságpolitika döntéshozói és a jegybank között. Legkésőbb két év múlva ennek is vége – és nyilvánvaló, ki fog irányítani.
A villongások nem az elmúlt fél évben kezdődtek, a beszólogatások már évek óta tartanak. Igazából azóta ennyire látványos az oda-vissza mondogatás, amióta a korábbi jegybankalelnök Nagy Mártonból gazdaságpolitikát meghatározó tótumfaktum lett, a miniszterelnök kedvence.
Az egyszerűség kedvéért most csak tavaly őszig menjünk vissza. Akkor azzal kezdődött, hogy a jegybank kénytelen volt az égbe emelni az irányadó kamatot, hogy megállítsa a forint zuhanását. Ennek utolsó körét Matolcsy György jegybankelnök indította el azzal, hogy bejelentette, a maga részéről lezártnak tekinti a kamatemelési ciklust. A spekulánsok köszönettel elfogadták a felhívást a keringőre, a forint 430 körül elérte újabb történelmi mélypontját, alig 10 nappal később pedig a jegybank 180 fokos fordulattal bejelentette a vészkamatemelést.
