Az átalakításhoz új, vagyonkezelői alapítványi formát hoznak létre. Az állam a két vállalat részvényeinek átruházása mellett az Közgáz új épületét is visszavásárolja, hogy az alapítványnak adja.
Két magyar multicég, a Mol és a Richter 10-10 százalékos tulajdonrészét kapja meg a Corvinus egyetemi alapítványa – derült ki Trócsányi László igazságügyi miniszter sajtótájékoztatójából, valamint az ezzel egy időben publikált Palkovics Lászlóval készült Portfolio-interjúból.
A Budapesti Corvinus Egyetem átalakítását 2018. szeptemberben jelentette be Gulyás Gergely egy kormányinfón, aminek a lényege, hogy
a Corvinust külföldi mintára állami fenntartású intézményből alapítványi fenntartású magánegyetemmé alakítják.
Ennek első lépésében a fenntartói jogkör átmenetileg átkerült az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, ez az állapot 2019. július 1-ig fog tartani.
A következő lépésben az állam létrehozza a Maecenas Universitatis Corvini alapítványt, és átadja az egyetem fenntartását az alapítványnak. Emellett állami vagyont is átruház az alapítványnak, amiből az egyetem gazdálkodását biztosíthatja az alapítvány. Ehhez egy úgynevezett vagyonkezelői alapítványt hoznak létre, ami megkaphatja az egyetem működéséhez szükséges épületek, kollégiumok tulajdonjogait, továbbá a finanszírozáshoz biztosításához állami tulajdonú vállalati részvénycsomagot is kaphat.
A részvényvagyon tekintetében korábban három magyar stabil osztalékfizető vállalat jöhetett szóba, amiben nagyobb részvénypakett van állami kézben: a Mol, az OTP és a Richter.
Az interjúból kiderül, hogy a Mol és a Richter tíz-tíz százalékos tulajdonrészét kapja meg az alapítvány.
A Richter megnevezése újdonság, a Mol részvételét már korábban szinte biztosra lehetett venni az alapítványi átalakulásban a vállalat és az egyetem egyre szorosabbra fonódó kapcsolata tükrében:
2018-ban Lánczi András rektort felügyelőbizottsági taggá választották a Molban, míg Hernádi Zsolt Mol-vezért novemberben címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki az egyetemen, ahol a diplomáját is szerezte.
A két tőzsdei cég osztalékfizetéséből fogják fedezni az intézmény költségvetését, ez az előző évi osztalékfizetés alapján 9,4 milliárd (Mol) és 1,26 milliárd forint (Richter) lenne ekkora tulajdonrész után, ami meghaladja azt, amennyit most az állam ad a Közgáznak, erről Palkovics László beszélt a Portfolióval készült interjúban.
Korábban, 2018. novemberben az egyetem hallgatóinak tartott fórumon Lánczi András már beszélt arról, hogy folynak az egyeztetések a 2007-ben, PPP-konstrukcióban épült C épület visszavásárlásáról, most már konkrétumokat is ismerünk:
az állam 24 milliárd forintért visszavásárolja a Közraktár utcai PPP-konstrukcióban 2007-ben épült C épületet, amit szintén az alapítványnak fog átadni.
Ehhez az állam megveszi a Wingprojekt6 Kft.-t, mint projektcéget, az épület jelenlegi tulajdonosát, így az épület a jövőben kizárólag a Corvinusé lesz, mely az egyetem helyiségein túl piaci alapú bérlőknek is otthont ad, így az irodák hasznosítása során keletkező jövedelemmel is az egyetem alapítványa tud majd gazdálkodni.
A hallgatói fórumon egyébként szóba került, hogy hamarosan akár a Bálna is a Corvinus alapítványi tulajdonába kerülhet, erről folynak a tárgyalások. A fórumon a rektor kifejtette, hogy a cél az átalakítással, hogy az egyetem kikerüljön az állami szabályozás és költségvetés kötöttségei alól, és 2030-ra a világ top200, Európa top100 gazdasági- és társadalomtudományi egyeteme közé fejlesszék a Corvinust.
Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem Facebook-oldala
Portfolio: Kétnyelvű egyetem lesz a Corvinusból
