Olyan rizikóbecslő-rendszert fejlesztettek ki a Semmelweis Egyetem kutatói, ami az elmúlt húsz év speciális eszközös terápián átesett szívbetegeinek adatai alapján segít azonosítani a kockázatosabb eseteket – írja közleményében az egyetem.
A szívelégtelenségben szenvedő betegek mintegy harmadánál
ingerületvezérlési zavar rontja a szív pumpafunkcióját. Ennek kezelésére három
szívüreget ingerlő pacemakert szoktak beültetni az orvosok, ezt nevezik cardiális
reszinkronizációs terápiának, röviden CRT-nek.
A csökkent pumpafunkció halálos lehet, nagyságrendben a
rákos megbetegedésekhez mérhető halálozási aránnyal jár, így nagyon fontos, hogy
az érintetteket időben kezelhessék. A beavatkozás azonban sokszor nem elég,
utánkövetésre is szükség van, de hogy melyik pácienst mennyire és miként kell
tovább kezelni, nehezen megállapítható.
