„Ha 50 ilyen cég volna Magyarországon, Lengyelország szintjét érnénk el, ha 500, akkor Hollandia szintjét”– mondja Bárány László, a négygenerációs Master Good társtulajdonosa és vezetője a családi csirkebirodalmuk érdemeiről. A 19. leggazdagabb magyar a Forbes.hu-nak adott először interjút azóta, hogy távcsörtéje a miniszterelnökkel országos ügy lett. Beszélgettünk a cégcsoport 350 milliárdos beruházásáról és benne az állami támogatás helyéről, a munkakörökről, amelyeket nem szívesen végez el magyar munkavállaló, a robotizáció és a mesterséges intelligencia hatásáról a demográfiai adatokra és az élelmiszeriparra, valamint arról is, hogy hogyan készül a Master Good arra, hogy az ötödik generációval már nemzetközi szereplővé váljon.
Forbes.hu: Hívtad már a miniszterelnököt, amióta ez a konfliktus kirobbant?
Ifj. Bárány László: Sem a mostani, sem az előző miniszterelnök, sem az elődjeik telefonszáma nincs meg. Akármilyen hihetetlen, nem foglalkozunk politikával. Szakpolitikával talán, politikával biztosan nem, nincsenek is ilyen terveink, céljaink.
Az egész ügy onnan indult, hogy egy szakmai konferencián azt mondtad, nem épül meg az új gyáratok, ha a kormány nem enged be harmadik országból munkavállalókat. Ez tényleg egy létező forgatókönyv?
Ez egy zártkörű szakmai fórumon elhangzott kijelentés volt, nem tudtam róla, hogy sajtónyilvános. Ha ezt tudom – utólag én is okosabb vagyok – valószínűleg jobban megválogatom a szavaimat, nem volt szerencsés, ahogy fogalmaztam. Egy biztos: nem szántuk semmilyen fenyegetésnek. Soha nem fenyegettünk semmilyen kormányt, ez eleve egy egyenlőtlen „harc” volna, ennyire ostobák nem vagyunk. Sajnálom, hogyha ezt bárki fenyegetésnek vette, egyáltalán nem erről volt szó.
A magyar gazdaság működtetéséhez kellenek a külföldi munkavállalók. Ezzel a véleménnyel nem vagyunk egyedül, újabb és újabb szervezetek, érdekképviseletek jelzik ezt, akár a turizmusban, akár a mezőgazdaságban, vagy más könnyűipari termelői tevékenységhez szükségesek a harmadik országból származó munkavállalók.
Ezt indokolja a demográfiai görbe is, ami Magyarország előtt áll. Hogyha most azonnal valami csoda folytán elkezdene nőni a születésszám, az mához 20 évre jelenne meg a munkaerőpiacon.
Ez a probléma egyik része, erről beszéltetek már – a másik meg az, hogy vannak munkák, amikre belföldi munkaerőt nem találtok. Milyen tapasztalatok alapján mondjátok ezt?
Ehhez tisztáznunk kell pár félreértést. A külföldiek nem veszik el a magyar emberek munkáját, és még csak le sem nyomják a magyar béreket.
Erről szól az interjú
A teljes interjú elolvasásához be kell jelentkezni. A beszélgetés további részében ezeket a témákat érintettük:
- Mi lesz a már a cégcsoportnál dolgozó harmadik országbeli munkavállalókkal?
- Mit akarnak üzenni a magyar társadalomnak?
- Mi történne, ha minden dolgozó bérét 100 ezer forinttal megemelnék?
- A világ leghatékonyabb gyára az övék, miért van akkor szükség állami támogatásra?
- Miről szól pontosan a támogatás, kaptak-e már belőle és mit akarnak építeni 350 milliárdból?
- Hol látják a magyar munkaerő helyét 10-15 éven belül?
- Mit rontottak el Vietnámban és hogyan építenek globális multit?
- Mennyire fáj a mostani erős forintárfolyam? Mi lenne a megfelelő egyensúlyi árfolyam?
- Az AI elveszi a farmerek munkáját?
Ha még többet olvasnál családi cégekről, iratkozz el a Forbes Family Business hírlevélre!
