Hiába tartozik a mérnök szakma a legjobban fizetett munkák közé Magyarországon, jelentősen visszaesett a pályát választók száma. A korai életszakaszban kezdődő, élményalapú oktatás megoldást jelenthet.
A népességcsökkenés, az Y és a Z generáció érdeklődésének változása, a közoktatás állapota miatt jelentősen visszaesett a mérnöki pályát választók száma, pedig a magyar gazdaság egyik legjobban fizetett, leginkább bővülő, legkeresettebb szektoráról van szó. Az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) szerint több mint húszezer szakember helyezkedhetne el könnyedén. Ha léteznének.
Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) szerint a mérnökhiány megoldását az szolgálná, ha már a gyerekek korai oktatásában elkezdődne a „képzésük”.
Élményalapú oktatással, óvodai fejlesztőprogramokkal (modellezés, különböző szerkezetek építése, programozás) fokozható a gyerekek műszaki tudományok iránti érdeklődése, ráadásul így a nemek aránya is javulhatna a szektorban.
Az élményalapú oktatás Ábrahám szerint nem állna meg az óvodában, az általános és középiskolában tovább fokozható a gyerekek érdeklődése például robotok tervezésével, appok programozásával. Ez nemcsak a fiatalok műszaki ismereteit bővítené, de így elsajátíthatnák a projektszemléletű gondolkodást is, ami a mérnöki munkák egyik alapja.
Az EJMSZ elnöke az egyetemi, főiskolai képzéseket is másképp képzeli el, szerinte fontos lenne, ha az alapképzés után a tanulók 1-2 évet vállalatoknál tölthetnének el, hogy gyakorlati jártasságot, naprakész és piacképes tudást szerezzenek. Egyelőre ilyen programok Magyarországon csak pilot jelleggel működnek.
Az EJMSZ célja, hogy hozzájáruljon egy sikeres mérnöknemzedék megszületéséhez oktatási intézmények, a mérnökszakma képviselői és a gazdasági szereplők közötti kapcsolat támogatásával. Tagvállalatai között olyan cégek vannak, mint az Ericsson, az Evosoft vagy a MOL.
Borítókép: Daniel McCullough / Unsplash
