Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Minden ötödik település elnéptelenedhet Magyarországon

Az elöregedés és a népességfogyás országos probléma, sok települést sújt a nemzetközi és belső elvándorlás. A magyar települések egyötödét fenyegeti lassú kihalás a GKI szerint.

A GKI szerdai, Forbes.hu-nak eljuttatott közleménye szerint Magyarország egyik kezelendő kihívása az elöregedő társadalom. A KSH adatai alapján 2010 és 2020 között a 18 év alattiak népességen belüli aránya 18-ról 16 százalékra csökkent, a gyermeket már nagy valószínűséggel nem vállaló 40-59 év közöttiek aránya 28-ról 30, míg a 60 év felettiek aránya 22-ről 26 százalékra nőtt.

Az adatokban az időközben külföldre távozó 350 ezer, jellemzően 50 év alatti nincs is benne. 

Azokat a településeket, ahol a fiatalkorú (18 év alatti) népesség az állandó lakosság legalább negyedét teszi ki, nagy valószínűséggel nem fenyegeti hosszabb távon népességfogyás (a jelenlegi trendek változatlansága mellett). Ugyanakkor

népességfogyás szempontjából különösen veszélyben vannak azok a települések, ahol a fiatalkorúak aránya kisebb, mint 15 százalék (a települések ötöde).

Ha nem lesz jelentős demográfiai átrendeződés, akkor a települések 5 százalékán (147 település, ahol 10 százalék alatti a fiatalkorúak aránya) a település léte is veszélybe kerülhet. A GKI megállapításához nem fűzte hozzá, hogy ezen belül milyen időtávon juthatnak el az egyes települések a teljes elnéptelenedésig.

A települések ötödén 300 fő alatt van a lakosságszám

A GKI szerint az elöregedés szempontjából is komoly veszélyben van sok település. A települések ötödében az állandó népesség 30 százaléka 60 év feletti. Az elöregedő települések főleg az ország északi, északkeleti területén és a Balaton keleti részén koncentrálódnak. A legnehezebb helyzetben azonban a falvak vannak.

A községekben élők átlagéletkora (42 év) két szélsőség között mozog. 91 községben az átlagéletkor 35 év alatti (ezek főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben találhatók), míg a másik oldalon a 42 olyan település volt 2020-ban, ahol az átlag életkor 50 év feletti volt.

Ezek főleg Vas és Zala megyékben találhatók. A községek jellemzően fiatalabbak a nagyvárosok környékén, mivel a magas városi lakásárak miatt az agglomerációkba költöznek a fiatalok, ha tehetik.

A települések ötödén (645 településen) 300 vagy az alatti a lakosság száma. Ezek a községek különösen veszélyeztetettek, mivel 114 ilyen településen 10 százalék vagy az alatti a fiatalkorúak aránya.

A GKI szerint valószínűtlen, hogy ezek a települések célzott vidékfejlesztési programok nélkül, a jelen trendek mellett tartósan fennmaradnak.


A 60 év felettiek népességen belüli aránya 2020-ban (százalék). Forrás: KSH alapján GKI számítás.

A közlemény megjegyzi, hosszú távon fontos figyelembe venni az elöregedő településeknek az egészségügyi és a szociális ellátásra gyakorolt hatását. A magyar

egészségügyi rendszer számára komoly kihívást jelent ez a jövőben, hiszen csak az utóbbi egy évben 233-mal nőtt az olyan háziorvos praxisok száma, ahol helyettesítéssel kell megoldani a működtetést.

A szociális, bentlakásos intézeti helyekre pedig éveket kell már most is várni, miközben az igény ezekre folyamatosan nő. Ez pedig a GKI szerint arra int, hogy a települések jelentős részén inkább az egészségügyi és szociális ellátásra kellene költeni az állami és önkormányzati pénzeket a sport és hitéleti célú, vagy egyéb presztízsberuházások helyett. Ugyanígy sokkal célszerűbb volna az alsórendű utakat gyors ütemben felújítani a szakrendelők és kórházak eléréséhez, mint újabb gyorsforgalmi utakat, ki nem használt vasutat építeni.

Borítókép: Creative Commons

Oszd meg!