Újabb adatok és dokumentumok bizonyítják, hogy ijesztő mértékű szennyezések történtek a gödi akkumulátor-gyárban és annak környezetében. Mind a gyár által kibocsátott mérgező anyagok mennyisége, mind a gyáron belüli vizsgálatok azt igazolják, hogy a cég a legalapvetőbb környezet- és munkavédelmi elvárásoknak sem képes megfelelni.
Mi történt? Az Átlátszó kikérte Göd város és a Samsung-gyár 2021-es és 2022-es légszennyezettségi adatait, mert az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR) idén januárban még nem voltak elérhetők – időközben aztán az OKIR-ba is feltöltötték őket. Az adatokból kiderül, hogy Göd levegőjét jelentős mértékben terheli az akkugyár működése, a szén-dioxid mennyisége például a 2018-as évhez képest a hétszeresére nőtt. De az igazán aggasztó szám az elektróda-gyártás során használt mérgező szerves oldószer, az N-metil-2-pirrolidon (NMP) kibocsátott mennyisége.
Miért fontos ez? Az N-metil-2-pirrolidont különböző gyártási technológiák (petrolkémia, gyógyszeripar, felületkezelés) során szerves oldószerként használják, Gödön viszont csak az akkugyárban fordul elő nagy mennyiségben. Az anyag reprodukciót károsítónak minősül, belélegzése elsősorban terhes nőkre jelent veszélyt: az NMP-nek való tartós kitettség vetélést okozhat, vagy a magzat rendellenes fejlődését eredményezheti. Ebből a magzatkárosító oldószerből 2019 és 2022 között összesen 88 tonna került a levegőbe Gödön. Kiugróan nagy mennyiségű kibocsátás 2021-ben történt: ekkor 81,468 tonna NMP távozott a gyár légszennyező pontforrásain.
