Egy varázslatos közép-európai magyar mester, német és New York-i hatásokkal, örök kísérletezéssel és örökös kívülállással. Lakner Lászlóval, a kortárs magyar festészet egyik legfontosabb, legtöbbre értékelt alakjával berlini otthonában és műtermében találkoztunk. Úgy sziporkázott, ahogy csak egy 86 éves bohém művész tud.
Amikor először beszéltünk telefonon, azt mondta, legfeljebb másfél óráig tud koncentrálni. Nagy tréfamester: végül többször találkoztunk, és nekem kellett a jegyzetfüzetembe kapaszkodnom, mert annyi név, adat és történet hangzott el a hosszú beszélgetések alatt.
Ahogy mindig elegánsan, fehér ingben, vállára terített kabáttal kiszáll a százéves ház kulcsos felvonójából, és nekiindul a város nyugati felében található, jómódú Charlottenburg negyednek, utánozhatatlan. Az archívumból előbányászott fekete-fehér fotókon látszik, hogy régen is kedvelte a stílusos napszemüvegeket, és ez ma sincs másképp.
