A Nitrogénművek számára legkedvezőbb forgatókönyv esetén a cég akár 30–34 milliárd forintnyi összeget is visszakaphat jövőre az államtól.
Mi történt? Részletes elemzést írt a G7 arról, mi várható azok után, hogy október elején megjelent az Európai Bíróság indítványa abban az ügyben, amelyben a Nitrogénművek perelte be a magyar államot a 2023-ban bevezetett szén-dioxid-kvóta-adó miatt. A bíróság főtanácsnoka azzal érvelt, hogy az Orbán-kormány által bevezetett adónem ellentétes az uniós környezetvédelmi rendszer alapelveivel, valamint több uniós jogba is ütközik.
Kontextus. A CO2 kvóta-adóról már 2023-ban beszámoltunk a Forbes.hu-n. A kormány ekkor az év elejéig visszamenőlegesen adót vetett ki azokra a cégekre, amelyek szén-dioxid kibocsátása átlépett egy bizonyos határértékét. A szabályrendszer idővel „enyhült”: az eredetileg 40 eurós tonnánkénti adó 36 eurósra csökkent, és az éves átlagos kibocsátási referenciaérték, ami felett adót kellett fizetni, 10-ről 25 ezerre nőtt.
