Nagyot robbantottak a magyar e-kereskedők, de van, amit nagyon nem használnak ki – derül ki a tavaly megalakult Digitális Kereskedelmi Szövetség (DKSZ) frissen közétett nagy kutatásából. A hazai online kereskedelmi szereplők sokszor prekoncepciók, bizonytalanságok, a piacismeret hiánya és túlzott kockázatkerülés miatt nem mernek, vagy nem tudnak exportban gondolkodni. Pedig a potenciál ott van előttük.
Az elmúlt két évben – elsősorban a covidjárvány hatására – Magyarországon is óriási lökést kapott az e-kereskedelem, a hazai vásárlók is egyre többször és több mindent rendelnek online. Míg a járvány előtti években átlagosan évente 16 százalékkal bővült a piac, 2020-ban 45 százalékos volt ez az ugrás, 2021-ben pedig további 32 százalékot bővült a hazai online piac. Az összforgalom így meghaladta az 1200 milliárd forintos szintet – ezzel a növekedési ütemmel 2021-ben Magyarország a második leggyorsabban bővülő e-kereskedelmi piac volt az Európai Unióban.
Az is igaz, hogy volt honnan növekedni, a magyar online kereskedelem összvolumene ugyanis még regionális szinten is elég alacsony. A környező országok közül Ukrajna és Románia is előttünk jár, nem beszélve a minden szempontból óriási piaccal bíró Lengyelországot, és az amúgy hasonló adottságokkal rendelkező, ám az e-kereskedelemben kiugróan fejlett Csehországot. (A cseh e-kereskedelmi titánokról korábban itt írtunk.)
