Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Jöttek a katonák a céghez és a főnököt keresték – mi történik ilyenkor?

A honvédség kivonult cégekhez, de egyelőre szó sincs a teljes kontroll átvételéről, a kapacitásokat mérik fel. A – koronavírus miatt – kihirdetett veszélyhelyzet ilyenkor erre lehetőséget ad, de a fő szempont egyelőre az ellátásbiztonság szavatolása és védelme.

A honvédelmi miniszter vezetésével megalakult a járványhelyzetben létfontosságú vállatok biztonságáért felelős akciócsoport, amely azonosította az ország működéséhez létfontosságú, állami és nem állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokat. Az akciócsoport 140 ilyen társaságot azonosított, és 71-nél meg is kezdték a munkát, ezeket a héten meg is nevezték – többségük állami kézben van. Az eddig kiválasztott társaságok javarészt a közlekedési, energetikai és a gyógyszerészeti szektorokból kerültek ki.

Mit jelent a veszélyhelyzet idején elrendelhető állami felügyelet, és mi a következménye a felügyelet alá vont vállalatokra nézve?

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat, hangsúlyozva, hogy az állami felügyelet alá vonás nem az érintett vállalatok irányításának teljes körű átvételét jelenti.

De mi is történik pontosan? Az állami felügyelet alá vonási intézkedés lehetőségét a katasztrófavédelmi törvény szabályozza, amely lehetőséget teremt arra, hogy veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából bizonyos gazdálkodó szervezetek működése állami felügyelet alá kerüljön. Az intézkedés mind állami, mind nem állami tulajdonú gazdasági társaságokat érinthet. Az egyes gazdálkodó szervezetek állami felügyelet alá vonásról a kormány rendeletben dönt.

A honvédelmi miniszter vezetésével megalapított Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport azonosította az ország működéséhez szükséges, létfontosságúnak ítélt gazdasági társaságokat.

Ezt követően a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter kijelölte a honvédelmi irányító törzs tagjait az egyes gazdasági társaságok vonatkozásában. A honvédelmi irányító törzs képviselői a 2020. március 19-én a beazonosított társaságok több mint felével felvették a kapcsolatot, amelynek keretében eleget tettek a kormányhatározat által előírt tájékoztatási kötelezettségüknek.

A nulladik lépés megtörtént, de a cégek még nincsenek állami felügyelet alatt

A gazdálkodó szervezetek – katasztrófavédelmi törvény szerinti – állami felügyelet alá vonására tehát március 19-ig – a vonatkozó rendelet hiányában – nem került sor, azonban az előkészítő intézkedések alapján nem zárható ki, hogy ez a későbbiekben, a szükséghelyzet fennállása alatt megtörténik.

Mit jelent az állami felügyelet, milyen jogkörök illetik meg az állam képviselőjét? A katasztrófavédelmi törvény szerint a felügyelettel kapcsolatos feladatok körében a magyar állam képviseletében eljáró szerv vagy személy jogosult az alábbiakra:

  • áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét;
  • jóváhagyja, illetve ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait;
  • döntést hozhat a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, következményeinek enyhítésével összefüggésben azon ügyekben, amelyek egyébként az érintett gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének (tehát a közgyűlésének/taggyűlésének/alapítójának) hatáskörébe tartoznak.

A vagyoni helyzet megismerésén túl

a vagyoni jellegű kötelezettségvállalások tekintetében jóváhagyó, de nem kezdeményező szerepe van az állam képviselőjének.

A legfőbb szerv hatáskörébe tartozó tárgykörökben pedig csak olyan döntést hozhat, amely összefügg a felügyelet alá vonást előidéző helyzet – tehát jelen esetben a koronavírus-járvány – közvetlen elhárításával, következményeinek enyhítésével.

Felelősségi kérdések

Az állam képviselője által a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet működésével összefüggésben meghozott döntések felvetnek egy másik jogi kérdést is. Kit terhel a felelősség az ilyen döntésekkel a társaságnak, a társaság tulajdonosainak, vagy harmadik személyeknek okozott kárért?

A katasztrófavédelmi törvény egyetlen rendelkezést tartalmaz ebben a körben: az állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyező kártalanítással tartozik a – képviseletében eljáró – miniszter vagy kormánybiztos által a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért arra az időtartamra, amikor olyan rendelet volt hatályban, amit az Alkotmánybíróság utóbb megsemmisített.

Bár a rendelkezés több szempontból is korlátozó jellegű, egyes esetekben nem zárható ki, hogy a károsult más jogalapra tekintettel igényt érvényesítsen a kárainak megtérítése céljából. Ennek feltételei egyedileg vizsgálandók.

Ha eszközöket foglalnak le, azért kárpótlás jár

A honvédség megjelenése az érintett cégeknél azért fontos ilyen veszélyhelyzetekben, mert a kapacitások felmérése után tud rendelkezni azok védelméről is, hogy a kritikus szektorokban az ellátásbiztonságot képes legyen szavatolni. Bizonyos termelő vagy egyéb eszközöket az állam akár le is foglalhat, de ilyen esetekben kárpótlás jár a magáncégeknek. Ettől még messze vagyunk, egyelőre a kapacitásokat méri fel az akciócsoport.

Azt a Honvédség honlapján megjelent újabb cikk is igyekszik aláhúzni, hogy a mostani lépés legfontosabb célja, hogy a kritikus cégek működésének zavartalanságát biztosítsák, ahogy ők fogalmaznak: támogató együttműködést kezdeményeztek az érintett cégekkel. Egy rövid videóban azt is megmutatták, mi történt, például, a Hungaropharmánál.

 

„Bizonyos szempontból őstehetség vagyok. De ha ma kellene ezt felépítenem, nem tudnám megcsinálni”

Bodrogai Ferenc - A Forest Papír alapítója