A hatodik Zwack

Nem tudtam, hogy Wallenberg és Demján is kellett hozzá. Mert, hogy II. József – állítólag – azt mondta, hogy „Das ist ein unicum”, az ugye sokaknak megvan. De hogy utána […]

Bővebben

Ismét történelmi rekordot döntött a budapesti vendégéjszakák száma

A 2019. január-áprilisi időszakban a kereskedelmi vendégéjszakák száma megközelítette a 3 milliót Budapesten. Ez újabb történelmi rekord.

A KSH statisztikája alapján április volt az a hónap, amelynek a dinamikája „húzta magával” az egész időszakot, míg összességében az első négy hónap forgalmának bővülése 1 százalékon belül maradt, ez a szakértők szerint arra utal, hogy már látszanak a mindeddig töretlen növekedés korlátai.

A KSH adatai alapján a fővárosban áprilisban 328 156 külföldi vendég (+2,4 százalék) 810 409 vendégéjszakát (+4,2 százalék) töltött el a fővárosban

— áll a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében. A negyedik hónap összes vendégéjszakaszáma (külföldi és hazai együtt) meghaladta a 900 ezret.

Ha a teljes első négyhavi időszakot nézzük, árnyaltabb eredményt kapunk: januártól áprilisig 1 255 103 vendég (+0,9 százalék) kereste fel a fővárost, akik összességében 2 923 184 vendégéjszakát (+0,7 százalék) töltöttek Budapesten. A külföldi vendégek száma átlépte az 1 milliót, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig a 2,5 milliót. A hiány a belföldi vendégeknél mutatkozott, akik valamivel kevesebben érkeztek, mint tavaly, és lényegesen, 2,8 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a fővárosban (203 848 belföldi vendég, 392 160 vendégéjszaka). Érdekesség, hogy amíg a külföldi vendégforgalomnak a programokban leginkább gazdag áprilisi hónap adott igazi lendületet, addig a legtöbb hazai vendég egyértelműen március hónapban érkezett Budapestre, az április inkább már visszaesést hozott a belföldi forgalomban.

Kiugróan jó foglaltság áprilisban

A kereskedelmi szálláshelyek összesített bruttó szállásdíj-bevétele kiemelkedő mértékben (+6,4 százalék) növekedett az első négy hónapban — és az ütemesen zajló szállodaátadások, a régóta nem látott mértékben élénkülő hotelpiac további bővülésre enged következtetni.

A kedvező trendet árnyalja, hogy a mintegy 38,6 milliárd forintnyi szállásdíj-bevétel 90 százalékban a külföldi vendégeknek köszönhető: minden korábbi, bizakodásra okot adó jel ellenére sem sikerül áthidalni a külföldi és a belföldi vendégkör jövedelmezősége közötti anomáliát. A kereskedelmi szálláshelyek 60 milliárd forintot meghaladó összes bruttó árbevétele (+4,8 százalék) is hasonló (90 százalék/10 százalék) arányban oszlik meg a külföldi és a hazai vendégek között.

A szállodai szobák bruttó átlagára (22 857 forint) és a RevPAR (Revenue per Available Rooms, vagyis az egy kiadható szobára jutó árbevétel, ez 14 782 forint volt) a január-áprilisi időszakban számottevően, 5 százalék körüli mértékben növekedett, ami tovább erősíti Budapest turisztikai versenyképességét a régióban és globálisan is.

A kapacitás-kihasználtság terén is sikerült javítani: a kereskedelmi szálláshelyeknél a január-áprilisi időszakban 64,7 százalék, a szállodáknál 66,2 százalék volt a szobák kihasználtsága, ami nem kis mértékben az április havi, 80 százalékot is meghaladó töltöttségnek köszönhető. A legnépszerűbb szállodai kategória a 4 csillagos volt, ahol a teljes I-IV. havi időszakban 72,4 százalékos,

áprilisban pedig rekord magas, 86,3 százalékos foglaltságot sikerült realizálni.

Töretlen brit dominancia

A küldőpiacok rangsorában január óta megfigyelhető, lassú átrendeződés a tavaszi hónapokban is folytatódott, néhány érdekes mellékzöngével. Az első négy hónap összesített adatai alapján Budapest legnagyobb nemzetközi küldőpiaca továbbra is az Egyesült Királyság (107 281 vendég, 282 521 vendégéjszaka). A képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán Olaszország (69 497 vendég, 201 097 vendégéjszaka), illetve Németország (76 694 vendég, 183 374 vendégéjszaka) állnak.

Az Egyesült Államok a 4. helyen áll (67 350 vendég, 157 598 vendégéjszaka).

A további rangsor így alakul: ötödik Oroszország (41 460 vendég, 135 896 vendégéjszaka), mögötte Franciaország (44 979 vendég, 121 777 vendégéjszaka), a hetedik Izrael (33 717 vendég, 113 471 vendégéjszaka), míg a 2018. évi bravúr után némileg visszaszorulva, nyolcadik helyen zárt Spanyolország (36 991 vendég, 99 010 vendégéjszaka). A tízes lista végén ismét a két domináns ázsiai küldőpiac: a Koreai Köztársaság (48 839 vendég, 75 245 vendégéjszaka) és szorosan mögötte Kína (43 624 vendég, 71 194 vendégéjszaka) áll.

Ugyanakkor Indiából jelentős visszaesést mértek áprilisban, de ettől még a teljes I-IV. havi időszak mérlege egyértelműen pozitív (köszönhetően India január-február havi jó teljesítményének). A 22 340 indiai vendégéjszaka +4,8 százalékos növekedéshez volt elegendő a januártól áprilisig terjedő időszakban. Ez jócskán felülmúlja azt a növekedést, ami a szakma részéről kitüntetett figyelemmel kísért kínai piacon tapasztalható az év eleje óta. Az április legnagyobb nyertese Ázsiából egyébként a japán piac, ahonnan mintegy 40 százalékkal több vendég érkezett ebben a hónapban – nem függetlenül a szabadságolási csúcsszezontól, amit a japánok hagyományosan április-májusra időzítenek.

Mindent összevetve, Budapest kulcsfontosságú (elsődleges) és főbb feltörekvő (másodlagos) piacai közül az első négy hónapban a legerőteljesebb növekedést – vendégéjszakák tekintetében – az alábbi piacok mutatták:

  1. Koreai Köztársaság (+34,4 százalék)
  2. Ukrajna (+16,9 százalék)
  3. Írország (+16,1 százalék)
  4. Csehország (+10,4 százalék)
  5. USA (+10,3 százalék)
  6. Franciaország (+10,2 százalék)
  7. Egyesült Királyság (+7,5 százalék)
  8. Japán (+7,5 százalék)

Egyértelmű stratégiai kulcsszereplőnek tekinthető Budapest piacán az Egyesült Királyság – Egyesült Államok – Franciaország trió, hiszen ezek a piacok mind a vendégforgalom abszolút számait, mind pedig azok hosszabb távú dinamikáját tekintve az élvonalba sorolhatók.

Örvendetes a cseh vendégforgalom év eleji dinamikája is, hiszen a csehek eddig jellemzően a vidéki régiókat (Nyugat-és Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország, Balaton) keresték fel, az utóbbi időben ugyanakkor elkezdték felfedezni Budapestet is.

Az ír piacon az utóbbi időben komoly áttörés tapasztalható, míg a 2019-es év egyik nagy ígérete lett Görögország, ahonnan az év első négy hónapjában csaknem 17 ezren érkeztek Budapestre, és több mint 44 ezer vendégéjszakát töltöttek el a fővárosban: mindezzel Görögország fölkerült Budapest küldőpiaci térképére, méghozzá a holland, a lengyel, a cseh és a svéd piaccal azonos súlycsoportban. A nyári hónapokban mindamellett számítani lehet még további, jelentős átrendeződésekre a főváros turizmusának küldőpiaci szerkezetében – áll a statisztikai adatokban bővelkedő közleményben.

Fotó: Balla-Schottner Bence / Unsplash

Még mindig imádjuk a tengert – Így alakulnak idén a magyarok utazási szokásai

 

"Túl sok olyan emberrel találkozom a Szilícium-völgyben, akik túl sokat agyalnak a pénzen. Sose éreztem, hogy a befektetőnk azon parázott volna, hogy felborulunk. Lehet, hogy aggódott, de bizalmat sugárzott felénk."

Kevin Systorm, az Instagram alapítója