Megújult a Forbes magazin, odatették magukat Amerikában

Új dizájnt kaptunk Amerikából, és boldogok vagyunk vele. A legtöbb változáshoz kell egy kis idő, míg hozzászokik az ember, ehhez nekem igazán nem kellett. Kézbe vettem az új amerikai lapot […]

Bővebben

fotó: Fabian Irsara // Unsplash

Hiába a GDPR, még mindig félünk, hogy visszaélnek az adatainkkal online vásárlásnál

A fogyasztók jobban tartanak saját online szolgáltatóiktól, mint a hekkertámadásoktól. 71 százalékuk fél attól, hogy a kereskedelmi cégek visszaélnek a személyes adataikkal, de csak 68 százalékuk aggódik amiatt, hogy személyes adataik mások kezében kompromittálódnak, azaz hekkerek szerzik meg őket – derül ki a KPMG legfrissebb kutatásából.

A Cyber Security Consumer Loss Barometer jelentését több mint 1800 vállalati informatikai vezető és 2000 fogyasztó bevonásával készített a KPMG. Az online kereskedelem a bizalomhiányos állapot ellenére világszerte dinamikusan növekszik, de nem tudhatjuk, mi lenne akkor, ha a félelem korlátozná az embereket a vásárlásban.

„Az online kereskedelemben rejlő potenciál valószínűleg annál is sokkal nagyobb, mint amit gondolunk róla, de jól látszik, hogy szükséges a felhasználók biztonságtudatát fejleszteni”

– mondja erről Lakatos Zoltán, a KPMG Security Labor vezetője. Addig is kezdeni kell azonban valamit a fogyasztók 68 százalékának azon aggodalmával, hogy a különböző helyeken megadott személyes adataik kompromittálódhatnak.

Kétsebességes fejlődés

Az üzleti transzformáció és digitalizáció sebessége jelentősen meghaladja a vállalatok kibervédelmi fejlesztéseinek tempóját. Ennek eredményeképp egy alapvető szétkapcsolódásnak lehetünk szemtanúi a fogyasztói elvárások és aggályok, illetve a szervezetek adatbiztonságra vonatkozó képességei között.

A felmérés legnagyobb tanulsága, hogy a vállalati IT-vezetők és a fogyasztók prioritásai között komoly ellentétek vannak egy adatlopás vagy hasonló incidens esetén.

A fogyasztók mindig is aggódtak amiatt, hogy adataik rossz kezekbe kerülnek, de nem meglepő módon egy betörés, adatlopás után sokkal inkább az őket érintő személyes hatások érdeklik őket és nem a szolgáltatás egészének integritását féltik. A kutatás szerint a fogyasztók 69 százaléka mondta, hogy aggódik amiatt, hogy az általa használt technológia kompromittálódik, 37 százalék pedig a pénzügyi információit félti. A másik oldalon a CIO-k (chief information officer, a vállalatok elsőszámú informatikai vezetői) viszont elsősorban arra hajtanak, hogy az anyagi és a reputációs veszteséget elkerüljék, de nem igyekeznek nagyon a fogyasztói bizalom erősítésében.

„Egyértelműen az látszik, hogy a vállalatok továbbra is a direkt anyagi hatások alapján priorizálnak és nem használják a hatékony kiberbiztonsági stratégiát arra, hogy fogyasztói bizalmat és jobb fogyasztói bevonódást érjenek el”

– mondja a KPMG szakértője. Holott ezen a téren a cél láthatóan közös, vevők és eladók egyaránt azt szeretnék, ha az adatok biztonságban lennének. Valami mégis megakadályozza, hogy ezek az érdekek egymásra találjanak, és az ok alighanem az információs aszimmetriában rejlik.

Bizalomgazdaság

Egy illegális behatoláskor a megkérdezettek közül közel kétszer annyi fogyasztó várna el bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy javították a problémát (42 százalék), mint amennyien azt igénylik, hogy a vállalat bocsánatot kérjen (24%). Eközben a vállalati kiberbiztonsági vezetők körülbelül fele szerint a legfontosabb a bocsánatkérés és csak 8 százalékuk szerint szükséges a behatolás és javítás részleteit megosztani.

Ebből is tisztán látszik, hogy a szervezeteknek szükséges újragondolniuk a kapcsolatukat a fogyasztóikkal és a bizalmat központi kérdésként kezelni az üzletmenet során.

A KPMG kutatása szerint a bizalomépítés eredménye közvetlenül érzékelhető a vállalatok ügyfélmegtartó képességében, illetve a növekedést is pumpálhatja. A fogyasztók 48 százaléka úgy hiszi, hogy a fizetési szolgáltatójának teljes felelőssége van abban, hogy megbizonyosodjon a mobilbankolásra használt eszközök és csatornák biztonságáról, függetlenül attól, hogy a bankok magukra vállalják-e ezt vagy sem. Eközben a fogyasztók 56 százaléka már fél amiatt, hogy az autóját hackerek támadják meg, viszont ha a kérdést úgy teszik fel, hogy 5 év múlva mennyire látja ezt veszélynek, akkor már 73 százalék aggódik ugyanezért.

fotó: Fabian Irsara // Unsplash

 

„Az én vallásosságom úgy van, hogy isten ránk hagyta a teremtést, a többi marketing”

Palásti József, a Fornetti alapítója