Nyolc évvel az adó bevezetése után a bevezetés előtthöz képest már többet fogyasztottak a magyarok az egészségtelen élelmiszerekből.
Mi történt? Az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó nem érte el fő célját: hosszú távon nem tudta csökkenti az egészségre káros élelmiszerek fogyasztását, ráadásul a szegényebb háztartások arányaiban több adót fizetnek, mint a gazdagabbak – derül ki egy új magyar kutatásból.
Miért érdekes ez? 13 éve él velünk a népegészségügyi termékadó, becenevén a chipsadó, amelyet az állam az adóbevételeinek növelésén túl azzal a szándékkal vezetett be, hogy az egészségre káros termékek fogyasztását csökkentse a lakosság körében. A Corvinus kutatója, Berezvai Zombor és szerzőtársai megvizsgálták, hogy az adó 2011-es bevezetése óta hogyan változtak a hazai fogyasztási szokások. A kutatók a GfK háztartáspanel 2000 háztartásra vonatkozó reprezentatív adatait elemezték évekre visszamenőleg. A csokoládé, az édes kekszek, a cukros szénsavas üdítőitalok, a sós snackek és az alacsony gyümölcstartalmú italok fogyasztását vizsgálták, ezek az adóztatott termékek teljes forgalmának több mint 90%-át tették ki az adó bevezetése előtt.
