A költségvetési bevételek a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok mérséklődése és az áfabevételek visszaesése miatt összesen 680 milliárd Ft-tal csökkennek 2026-2030 között mai árakon.
Mi történt? A GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában az új magyar kormány előtt álló rövid- és hosszútávú gazdasági kihívásokat mutatja be. Cikksorozatuk Forbes.hu-nak is eljuttatott első részében Magyarország népességcsökkenésével foglalkoznak.
Kontextus. A népesség számának alakulása gazdasági szempontból létfontosságú, mivel meghatározza a foglalkoztatottak számát, az adóbevételek nagyságát, a nyugdíjkiadások összegét és például egészségügyi kiadások jövőbeli alakulását is. Egy nő élete során átlagosan 1,3 gyereket szül hazánkban, ami jobbnak számít, mint a V3-as országok (Szlovákia, Csehország, Lengyelország) átlaga, de így is jelentősen elmarad a népesség fenntartáshoz szükséges 2,1-es értéktől. Emiatt Magyarország népessége évről évre csökken, s az elmúlt években az újszülöttek aránya is csökkenni kezdett a teljes népességen belül. A folyamat 4-5 évvel később kezdődött el nálunk, mint a V3-ak esetében, és a népességcsökkenés, az elöregedés felgyorsulását jelzi. Hazánkban kiemelkedően magas öregedési index (147), amely a 100 fő 14 év alattira jutó 65 évnél idősebbek számát mutatja.
