Növekedett a magyar gazdaság, de nem annyit, mint várták. Mit jelent ez? Jó az adat és örüljünk, vagy a lassulásra kell figyelni és pesszimistának lenni?
Jócskán elmaradt a friss GDP-adat attól, amire az elemzők számítottak. Ugyanakkor az előzetes konszenzus elég magas volt, nem nagy szégyen elmaradni tőle. A harmadik negyedévben, azaz a júliustól a szeptember végig tartó időszakban a magyar gazdaság 0,7 százalékkal nőtt, ha az előző, második negyedévhez viszonyítjuk, és 6,1 százalékkal, ha a megelőző, járványév hasonló időszakához.
A negyedéves alapú GDP-nöövekedés. Növekszünk, de a lendület visszaesett.
Az elemzői várakozás ugyanakkor 1,1 és 7,4 százalék volt. Az azonban az előzetes adatokon is látszott, hogy ez nem fog teljesülni.
De miért nem?
Az idei harmadik negyedév volt az első az elmúlt bő másfél évben, amikor a gazdaság teljesen a járványtól függetlenül tudott működni, nem voltak korlátozások, a szolgáltatói szektor szabadon üzemelt és a fogyasztást (ami a GDP-növekedés legnagyobb szeletét adja) sem fogta vissza semmi.
Ugyanakkor a járványt követő válság még velünk van és húzza vissza a gazdaságot. Nem tudjuk magunkat mentesíteni a külső folyamatoktól. Komoly kínálati problémák vannak, alapanyaghiány van országszerte, ami drágítja, tehát visszafogja a GDP-adatra komoly hatással lévő ipari termelést.
Ráadásul hiába ez volt az első negyedév teljes korlátozások nélkül, a megelőző negyedévhez képest a fogyasztás nem tudott már olyan ütemben nőni, ami felfelé tolja az adatot.
A Portfolio.hu készített egy remek hőtérképet a GDP-adatok területeiről, ez a térkép mutatja, mely területek szerepeltek jobban és rosszabbul az elmúlt negyedévekben. Egyértelmű, hogy az ipar, különösen a feldolgozóipar vesztette lendületét – mivel Magyarországon számos külföldi cég feldolgozóipar egysége van, nálunk ez a terület különösen nagy súlyú. A kereskedelem és vendéglátás viszont csak enyhén növekedett – ez pont amiatt van, hogy már a második negyedévben is nyitva volt az ország, nem tudott akkorát nőni a terület a harmadikra.
Nem nagy probléma a lassulás
Összességében az adat így is jó, illeszkedik a nemzetközi trendekbe. Itt van példának a hazai és a cseh GDP-növekedési adat összevetése, jól mutatja, hogy a két országra – s vele együtt a régiós államok többségére – azonos folyamatok hatnak. Ugyan a kormány a kiugró, 2020. harmadik negyedévi és a megelőző negyedéves visszapattanást megpróbálja a saját sikerének elkönyvelni, igazából a járvány miatti leállás okozta alacsony bázis következménye csupán.
A magyar és a csah GDP-növekedés. A járvány okozta kilengés ugyanolyan. Forrás: Trading Economics
A hazai gazdaság már így is elérte a járvány előtti szintet. Főleg úgy, a megelőző negyedévek adatait a KSH lefelé módosította. Most, a harmadik negyedévvel kerültünk végleg a 2019-es szint fölé, de ez sem egyedi, több európai ország már a járvány előtti szintek fölött van vagy hamarosan ott lesz.
