A megugró gázárak és az orosz-ukrán háború valós félelemre adhatnak okot: gáz nélkül maradhat Európa. A hiányzó energiát lehet pótolni, de a környezetvédelmi szempontok ismét háttérbe szorulnak.
Augusztus 31-e és szeptember másodika között karbantartás miatt leáll az oroszt gázt Németországba szállító Északi Áramlat-1 gázvezeték, ami aggodalomra adhat okot az európai ellátást illetően. A gázvezeték működése már az elmúlt hetekben is bizonytalanná vált, reggelre pedig tényleg elzárták a csapot az oroszok.
- Az orosz állami gázexport-monopólium, a Gazprom júniusban vis maiorra hivatkozva nem tudta teljesíteni a szállítási kötelezettségeit meg nem nevezett, a hatáskörén kívül eső „rendkívüli” körülmények miatt.
- A hónap végére a vezetéken a májusi átlaghoz képest a szállítás 60 százalékkal esett vissza.
- Júliusban a földgáz ára 14 százalékkal emelkedett (ami tízszer magasabb árat jelentett a korábbi évekhez képest), miután az Északi Áramlat-1-en keresztül történő szállítás a szokásos kapacitásának kevesebb mint ötödével üzemelt.
- A teljes hónapot vizsgálva a szállítást a korábbi kapacitás 20 százalékára csökkentette a Gazprom.
- Emellett az orosz-ukrán háború kirobbanása óta több európai ország, köztük Bulgária, Dánia, Finnország, Hollandia és Lengyelország gázellátása teljesen leállt.
Az orosz gáz eddig nélkülözhetetlen volt
Oroszország Európa földgázszükségletének mintegy 40 százalékáért volt felelős, a gáz jellemzően az Északi Áramlat-1-en érkezett a kontinensre. Ez tavaly mintegy 155 milliárd köbméternyi földgázt jelentett.
