Kína sok évre berendezkedett az orvosi eszközök, védelmi felszerelés, tesztek és fertőtlenítőszerek gyártására. Amíg gyorsan felzárkózni próbáló európai és amerikai versenytársaikra valószínűleg rövid szárnyalás vár, Kína államilag és társadalmilag is berendezkedett arra, hogy hosszú ideig maradjon domináns szereplő az egészségügyi szektor ellátásában – írja cikkében a The New York Times.
Látva, hogy Kína vasmarokkal fogja a koronavírus-járvány kordában tartásához szükséges felszereléseket, világszerte kezdtek gyárak átállni ezek gyártására. Ahogy a járvány csitul majd és egyszer védőoltásra vagy gyógyszer is lesz, ezek a gyárak újra váltani kényszerülnek majd. Kína azonban masszív hátországot állított a szektor hosszútávú életben tartásához és így, ha jönne egy következő vírus újra a piac domináns szereplője lesz. A jelenségről a The New York Times számolt be hosszan.
A kínai egészségügyi felszerelést előállító gyárak olcsón jutnak építési területhez, állami támogatás és hitelbőség mellett. A kórházakat arra buzdítják, hogy helyi gyáraktól vásároljanak, ami továbbra is biztosítja a felvevőpiacot.
Nem ez az első eset, hogy az állam a magánszektor mögé áll Kínában: évek óta csökkenteni próbálják az ország más piacoktól való függését. Mikor túl nagy volt a nyomás a kőolaj-ellátásban, rákapcsoltak a napelem-és szélerőműgyártásra, és óriási vasúti fejlesztésekbe kezdtek. Hasonló erőkkel próbálják most az 5G térnyerését dominálni. A kormány befolyásának persze hátulütői is vannak: csúcsra jár a korrupció és a felesleg felhalmozódása, lassulhat a gazdasági növekedés, de számos szektor élte túl a viszontagságokat, állta ki az idő próbáját és virágzik továbbra is hazai pályán – írja a The New York Times.
Mindig egy lépéssel a többiek előtt
Kína már a koronavírus kitörése előtt is több maszkot, orvosi szemüveget és védőruházatot exportált, mint a világ többi része együttvéve. A járvány extrém helyi számai miatt aztán a gyártás exponenciálisan megnőtt. Csak februárban 12-szeresére növelték a napi számokat, így naponta 150 tonna maszk gördül ki a gyártósorokról, ami 15-szöröse az amerikai kapacitásnak. Az Egyesült Államokban ugyanis nem kísére túl nagy befektetési kedv a maszkgyártáshoz szükséges textilipart, mert a befektetők attól féltek, az extrém kereslet csak rövid ideig fog tartani.
Emmanuel Macron francia elnök kihirdette a hazai maszkgyártás magasabb fokozatra kapcsolását, Peter Navarro, Donald Trump amerikai elnök üzleti tanácsadója pedig az amerikai gyógyszercégek munkáját sürgette, de Kína mindkettejüket megelőzte egy jó nagy lépéssel.
2010-ben kiadott ötéves terve a kínai felszerelés-és gyógyszergyártást helyezte előtérbe, és az importot akarta visszaszorítani, amit egy 300 milliárd dollár értékű támogatáscsomaggal is segített.
Néhány a cikkben idézett szakértő szerint Kína állami szerepvállalása az egészségügyi piacon csak kitolja a küszöbön álló krízist. Csak idén hatvanhétezer cég pályázott támogatásra a maszkgyártás beindításához, ez a rengeteg résztvevő pedig felhalmozott készleteket, csökkenő profitot, így egy langyos állóvizet jelenthet a nem eléggé beágyazódott cégek számára, akik nem élnek meg a hazai felvevőpiacból és szükségük lenne az exportértékesítésre.
Borítókép: Unsplash
