Hollandiában sok startup van és európai mércével pezsgő startupélet, a kormány sok pénzt is tol a területbe, de nem elégedettek – ezért már a Szilícium-völgy felé kacsintgatnak. Ettől még messze vannak, de a holland állam eszközei bőven túlmutatnak a pénzköltésen: a vállalkozásra nevelést az iskolában elkezdik, szorosan együttműködnek cégekkel és van külön startupvízum is.
Magyarországon (és igazából az egész világon) megy a vita arról, hogy az államnak mennyire kell beszállnia a startupok támogatásába, jót vagy rosszat tesz-e a startupkultúrának és végső soron az üzletnek az állami szerepvállalás? Bár a startupoknál a célok gyakran magasztosak (például klímaváltozás és a szennyezés ellen küzdenek), így vagy úgy, de a befektetők és az alapítók is nyereséget akarnak látni a történet végén. Magyarországon például a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak (NKFI) vannak kifejezetten startupos pályázatai (számos inkubátor nyert el több száz milliós támogatást), de a Design Terminálba is 600 milliót pakolt a magyar állam.
A kérdés nem dőlt el, se itthon, se külföldön, viszont sokféle út lehetséges még a pénzpumpáláson túl is. A BMW startupos innovációs eseményén, az amszterdami Startup Symposiumon Pieter Waasdorp, a holland gazdasági minisztérium vállalkozásokért felelős igazgatója beszélt arról, országa mit tesz a startupokért, vállalkozásokért. Pieter egyébként az EU KKV-kat segítő hálózatának, az SME Envoys Networknek a nemzeti küldöttje is. (A szervezetbe Magyarország is delegál államtitkárt.)
Minden jel szerint ma Hollandiában nem rossz startupnak lenni: globális innovációs indexben az ország elviszi a harmadik helyet, míg összekapcsoltságban (áru-, tőke, információ és emberek áramlásában) az első a világon.
Van is több mint 2900 startupjuk, 45-nél több inkubátoruk és 85 kockázatitőke-befektetőjük.
Ettől viszont még nem dőlnek hátra, az igazgató szerint változás kell: át kell állni menedzseri gazdaságról a vállalkozói gazdaságra, a különbséget röviden azzal írta le, hogy sokkal jobban kell felhasználni a rendelkezésre álló eszközöket, erőforrásokat. Erre a holland kormány külön programot alkotott, sok fiatalt próbálnak rávenni a vállalkozásra.
Pieter Waasdorp – Fotó: BMW
Megjelölték azokat a pontokat is, amik szükségesek a váltáshoz. Pieter szerint fontos a hozzáférés a növekedést segítő tőkéhez. A politikus szerint ez kockázatos, és ehhez több forrás kell. Legutóbbi nagy lépésük ebben a Dutch Venture Initiative, a PPM Oost befektetőcég és az Európai Befektetési Alap közös 200 millió eurója egy alapok alapjába, azaz ebből a pénzből más alapok kapnak. A BMW konferenciája utáni napon kezdődő Startup Fest nyitórendezvényén be is jelentettek további 100 millió eurós támogatást a programhoz. Kelet-európai füllel érdekes volt hallani a korábban felsorolt jó mutatók mellé, hogy bezzeg a környező országok (például Németország és Franciaország) mennyivel jobban állnak.
A politikus szerint a másik fontos dolog a fejlődéshez a vállalkozói készségekhez való hozzáférés, ezért üzemeltetik az NLgroeit nevű online platformot, ahol a startupok, KKV-k kapcsolatba léphetnek egymással. Emellett használják az Ideas From Europe platformot is, ahol európai szinten megy a tudásmegosztás a vállalkozók között.
És fontos a tehetségek elérése is, amit már az iskolában elkezdenek. Van egy nemzeti szintű szerződésük (Techniekpact néven): a kormány megegyezett az egyetemekkel, iskolákkal és cégekkel, hogy segítsék egymást: a cégek eszközökkel szerelik fel az iskolákat, és a piacon dolgozó emberek tanítanak. Miért éri meg ez utóbbiaknak?
Több „technikai agyra van szükségük”, mert a kormány elemzése szerint 2020-ra évente több mint 70 ezer építőmunkás, fémmunkás, mérnök és rendszerelemző megy majd nyugdíjba, ami az ország versenyképességét rontja.
Pieter szerint már láthatóak az eredmények, kicsit többen tanulnak „technikai tárgyakat”. Érdekes az a megközelítés, hogy nemcsak mérnököket akarnak képezni, kifejezetten foglalkoznak a szakmunkásokkal is, sőt, a két területet egymás mellett látják, a szerződés egyszerre szól mindkét oldalról. (Szakemberekből Magyarországon is hiány van, elég durva statisztikákat látunk.)
És ha nem jön össze elég tehetség, hoznak külföldről:
Hollandiában van külön startupvízum Startup Visum néven,
azoknak a vállalkozóknak, akik már eleve Amszterdamban valósítanák meg ötleteiket – a gyakorlatban programot is pakolnak mellé (például a THNK-t), ezeken keresztül sokkal könnyebb megfelelni a speciális vízumkritériumoknak. Emellett futtatják a Startup Delta nevű kezdeményezésüket – az amerikai Forbes ezt a Szilícium-völgy alternatívájának hívja – amivel startupokat (és azok tagjait) kapcsolják össze, támogatják őket, hogy azok a holland startupökoszisztémába integrálódjanak.
A politikus szerint a sikeres holland megoldás utolsó pontja a vállalati tudás megszerezése: COSTA nevű programjukban olyan márkák osztják meg jó és rossz gyakorlataikat, mint a Shell, az KLM, az ING vagy például a Philips.
A BMW Startup Symposiumra és a StartupFestre a BMW vitt minket ki.
Borítókép: BMW
