Két világháború, egy forradalom. Felbomlott a Monarchia, elveszett az ország kétharmada. Megszálltak németek, oroszok. Vörös és fehér terror, erőszakszervezetek, munkanélküliség, infláció – a huszadik század az ország történelmének egyik legkeményebb száz éve volt. Ugyanakkor vállalkozók, mesteremberek akkor is voltak, és szerencsére a Fortepan archívumában kutakodva sok képet találni akár száz évvel ezelőtti műhelyekről. (Az első részért IDE kattints)
Rády László fotóműterme. (1939/Fortepan/Kurutz Márton).
A háború előszele már érezhető. Áprilisban Hitler kiadja a feladatot a vezérkarnak, hogy tervezzék meg Lengyelország lerohanásának tervét. Magyarország kilép a Népszövetségből, és csatlakozik az antikomintern paktumhoz. A Szovjetunió megszakítja diplomáciai kapcsolatait az országgal.
Honvédek a Lehel utcai üzletsor előtt (1939/Fortepan/Berkó Pál).
A Szovjetúnió és Németország megköti a Molotov-Ribbentrop paktumot. Németország felkészül Lengyelország lerohanására, minden kommunikációt megszakít a külvilággal. Szeptember elsején támadnak. Kezdetét veszi a második világháború.
A háború kitörését követő 4 évben a főváros nem sokat érzékelt a harcokból. Elkezdődtek a kettes metró próbafúrásai, megépül a Móricz Zsigmond körtéri Gomba. A boltok kínálata ugyan szegényesebb volt, és a buszok nem jártak a benzinhiány miatt, a pestiek számára a légoltalmi szirénák próbariadói megszokottá válnak, már fel sem figyelnek rá.
Schlotter Mátyás hentes és mészáros üzlete, fehér festékkel megjelölve az óvóhely (1944/Fortepan/Lissák Tivadar).
A frontvonal közelít Magyarország felé. Április harmadikán több száz amerikai repülőgép jelenik meg az égen, és elkezdik bombázni Budapest stratégiai célpontjait. Több mint ezer halott, többségük civil. A bombák általában célt tévesztenek, és az üzemek és gyárak helyett lakóházakat, utasokkal tömött pályaudvarokat találnak el. Az amerikaiak utoljára szeptemberben szórják meg Budapestet – másnap pedig megérkeznek az orosz gépek.
Zsír nincs (1945/Fortepan).
A főváros a második világháború egyik legvéresebb csatájának helyszíne. 25 ezer halott, több mint 50 ezer sebesült lett a harcok eredménye. Az épületek 27 százaléka megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. 1945 után megindulhatott a város defibrillálása: holtak eltemetése, romok eltakarítása, közművek és az infrastruktúra újraindítása és újjáépítése. A külgazdasági kapcsolataink leginkább sehogy sem állnak – 1944-ben 900 millió pengő körüli volt a kivitel, ami 1945-re mindössze 3 millióra csökkent (Erről egy hosszabb értekezést és látványos előtte-utána galériát csinált a szebb napokat is látott Origo, ide klikkelve lehet lehet megnézni).
Szétlőtt cukrászda a Lehet utcában (1945/Fortepan)
Boróka sörfőző a Vértanúk terén (1945/Fortepan)
Dévényi Antal vendéglője (1946/Fortepan/Lissák Tivadar).
Ebben az évben ünnepélyesen megnyitják a Pestet Budával elsőként összekötő Kossuth hidat.Megalakul a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt, a Malév elődje. Megszűnik a pengő, bevezetik a forintot.
Nyugati-tér a Bajcsy és a Körút sarkáról nézve(1949/Fortepan/Kovács Márton Ernő).
A háború utáni években egyértelművé vált, hogy a Szovjetúnió befolyási övezete alá tartozó országok nem fognak Marshall-segélyt kapni, így januárban megalakul a KGST, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A tagországok elkezdenek adott területre specializálódni, mi ráfekszünk a buszgyártásra, az Ikarus a rendszerváltásig a világ busziparának egyik meghatározó szereplője volt.
Utasellátó a Keletinél (1951/Fortepan/Uvaterv)
A KSH jelentést ad ki az 1950. évi terv teljesítéséről: az iparban 35,1%-os, a kenyérgabona-termesztésben 9,2%-os volt a növekedés. Egy ebben az évben készült összeírás szerint a fővárosban 27 412 kisiparos dolgozik.
