Gőz László egy olyan zenei központ alapítója, ami egész Európában ritka. Nem sok olyan hely van, ahol magánember tart fent egy olyan kulturális központot, amelyben ingyenkönyvtárat ad a köznek a világ összes zeneszerzőjének kottáival, pár ezer forintos jegyárakért szervez jazzkoncerteket, ahol a legnagyobb kiválóságok lépnek fel, és még lemezkiadót is működtet.
A Forbes 2021. februári címlapja.
Gőz László és a Budapest Music Center (BMC) teljes történetét a februári magazinban írtuk meg. A Forbes Kilövésen G. Tóth Ilda, a Forbes főmunkatársa beszélgetett alapító-tulajdonossal . Gőz László a BMC-ből jelentkezett be az online beszélgetése, az irodája tudatosan a legkisebb helyiség az épületben, nyakkendőt nem hord, Ecxel-táblákat nem vezet, whisky helyett inkább kólát iszik, és robogóval jár.
Gőz László, a BMC alapítója. Fotó: Orbital Strangers
A beszélgetésbe nem hallatszik be a zene, de elmondja, a könyvtárban épp egy olasz zongorista gyakorol délután kettő óta egy néhány hete érkezett, 1905-ben gyártott, teljesen felújított Steinway „A” modellen. A zongora Lakatos Gabriella táncművész tulajdona volt. Az irodában a háta mögött a falakon Eötvös Péter, Ligeti György, Kurtág György kottáinak kéziratai és harsonák látszódnak.
A szobába még egy oldtimer Vespa is befért, amit a hatvanadik születésnapjára kapott a barátaitól, a kollégáitól, és a családjától közösen. A Vespa pont olyan, mint ami a Római vakáció című filmben szerepel. „Működőképes, de nem használom. Egy műemlék. Nem is lenne hozzá alkatrész, ha összetörném a forgalomban.”
László eredendően harsonaművész, annak is vallja magát, mintsem üzletembernek. „Alapvetően zenész vagyok és az is maradtam mindvégig. Azt gondoltam, hogy lesz egy idő, amikor azt mondom, elég volt, de most is folyamatosan játszom azzal a különbséggel, hogy már nem kell azért zenélnem, hogy pénzt keressek.
Magyarországon nem is játszom pénzért tizenöt éve.”
Közgazdász nincs náluk a háznál, László szerint agyvérzést is kapna szegény, ha látná a gazdálkodásukat. A BMC-nél a koncertek szervezése, a lemezkiadás, a könyvtár fenntartása és gyarapítása veszteséges. Az 1 milliárd forintos éves büdzséjüknek a 70 százalékát az általuk szervezett üzleti rendezvények hozzák, a többit állami pályázatok teszik ki. „Rengeteg olyan részleggel rendelkezünk, ami nem profitorientált, sőt, kifejezetten veszteséges.
Ez azt jelenti, hogy nyereséges részlegeket is fenn kell tartanunk, aminek a bevételét boldogan el lehet költeni a művészetre. Ez a kettős játék az üzletpoltikája a BMC-nek.”
Évente átlagosan 150-200 rendezvényt szerveznek házon belül. A 2020-as év lefelezte a bevételüket, de Gőz László azt mondja, a körülményekhez képest jól vannak, volt tartalékuk, nem költöttek sokat, és az ötvennégy alkalmazottjuk közül senkit sem küldtek el. „Amúgy sincsen nálunk nagy fluktuáció, van olyan kollégám, aki huszonnégy éve dolgozik velem. Átlagosan tíz évig marad mindenki. Azt hiszem, hogy az elkötelezettség onnan jön, hogy az ügy, amit képviselünk, hibátlan. Nincsen mögötte semmi susmus. Mindenki ugyanazokkal az elvekkel dolgozik itt.”
A jövőbeli tervei közt van, hogy 2023–2024-ben tovább bővíti az intézményt egy operaházzal, amit szerinte még bőven elbír a város. „El fog férni Budapesten a mi kicsi operaházunk, meg fogjuk tudni találni a saját specialitásunkat. Európában olyan város is van, ahol hat opera van, és azt is elbírják.”
Fotó: Orbital Strangers
