A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint szinte minden nemzetgazdasági ágazatban nőtt az egyéni vállalkozók száma az elmúlt négy évben.
2014 szeptemberében több mint 390 000 egyéni vállalkozót tartottak számon, ez a szám idén szeptemberre 488 000-ra nőtt, ami 25 százalékos növekedést jelent négy év alatt.
Legnagyobb mértékben, 89 százalékkal azoknak az egyéni vállalkozóknak a száma nőtt, akik információs és kommunikációs területen dolgoznak, az ő számuk majdnem megkétszereződött az elmúlt négy évben. Jelentős, 58 százalékos növekedés következett be a művészetből, szórakoztatásból élő egyéni vállalkozók számában is. Megközelíti az 50 százalékos növekedést az ingatlanügylettel és a szakmai tudományos, műszaki tevékenységgel foglalkozó egyéni vállalkozók száma is.
Az Eurostat felmérése alapján az egyéni vállalkozók Magyarországon a foglalkoztatottak 10 százalékát tették ki 2016-ban, a legutolsó felmérés idején, míg az EU-28 átlaga 14 százalék volt. Az Amerikai Egyesült Államok ebben a tendenciában is élen jár, náluk a munkavállalók egyharmada szabadúszó, becslések szerint pedig ez az arány 2020-ra 42 százalékra növekszik.
Magyarországon nem áll rendelkezésre hivatalos statisztika a szabadúszók számáról, aminek oka a definíció nehézsége – vagyis hogy mit értünk szabadúszó alatt. Az egyéni vállalkozókat viszont számon tartja a KSH. A két fogalom között nagyon erős a kapcsolat – nem véletlen, hogy hazánkban a legtöbb szabadúszó egyéni vállalkozóként dolgozik. Egyéni vállalkozónak azt nevezzük, aki egy személyben tulajdonosa a vállalkozásának és rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal. Ebben az esetben a vállalkozó vagyona és a vállalkozás vagyona megegyezik. Szabadúszónak pedig azt tekintjük, aki nem alkalmazottként, hanem megbízási szerződéssel dolgozik és jellemzően projektalapon, egyszerre több céggel is szerződésben áll.
Coworking irodák itthon és világszerte
A szabadúszó lét egyik sarkalatos pontja az állandó, fizikai munkahely hiánya: a szabadúszók otthonról, kávézókból, illetve – főleg nagyvárosokban – coworking irodákból dolgoznak. Utóbbiak száma elképesztő növekedést mutat az elmúlt években. “A szabadúszók aránya ugrásszerűen növekszik világszerte, ezt a trendet pedig követi az őket kiszolgáló infrastruktúra is: míg 2015-ben mindössze 7800 coworking iroda működött a világon, addig idén már 17 ezer. Három évvel ezelőtt körülbelül félmillió fő dolgozott ezekből az irodákból, idén pedig már több mint kétmillió főt szolgálnak ki”- mondja Matykó Noémi, a coworking táborokat és digitális nomád túrákat szervező The Paradise Project egyik alapítója.
A legtöbb coworking iroda – közel 4000 – Ázsiában működik, mivel a kontinenst jellemző alacsony árszínvonal vonzza a digitális nomádokat a világ minden pontjáról. Az USA-ban jóval kevesebb, körülbelül 3200, Európában pedig körülbelül 3000 coworking irodában találhatnak helyet maguknak a szabadúszók.
Hazánkban a vidéki nagyvárosok közül Szegeden, Győrben és Debrecenben is működik közösségi iroda, Budapesten pedig közel harminc kisebb-nagyobb iroda szolgálja ki a szabadúszókat és azokat a cégeket, akik inkább egy közösségi térben bérelnek néhány asztalt, minthogy saját, szeparált irodából dolgozzanak.
Borítókép: Toa Heftiba / Unsplash
