Kacsának tartja a kiskunfélegyházi vágóhíd megvételét, inkább a már meglévő infrastruktúrájuk és kapacitásaik fejlesztésére helyezi a hangsúlyt a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában lévő Bonafarm Csoport Zrt. Csányi Attila szerint tudják hozni a tavalyi számokat a járvány(ok) ellenére is.
A cég vezérigazgatója, Csányi Attila az Agrárszektornak adott hosszú interjút, ahol szóba került a hazai élelmiszerpiacot ért sokk és annak hatásai, és az agrár Operatív Törzs ötlete is felmerült. A legfontosabb gondolatokból szemléztünk.
Magyarország második leggazdagabb emberének fia szerint a hazai mezőgazdasági alapanyagokat feldolgozó élelmiszeriipari cégek jól vizsgáztak a koronavírus-járvány okozta gazdasági hatásokra, a piaci sokkot néhány nap alatt sikerült kezelni. Ehhez szerinte az is kellett, hogy a munkavállalók között nem tört ki otthonmaradási pánik és a dolgozók folyamatosan bejártak a munkahelyükre.
A sertéspiac egyelőre kiszámíthatatlan
Az igazgató szerint azért már láthatóak a COVID-19 miatt fellépő többletköltségek. „Az időközben nálunk is felbukkant madárinfluenza és a jelenlévő sertéspestis következményei, az amerikai üzembezárások miatt felhalmozódott ottani húskészletek kínai eladásai vagy a legutóbbi németországi húsfeldolgozói leállások olyan alapanyagár-ingadozásokat váltottak ki, amelyeket a koronavírus-járvány hatásainál most sokkal nehezebb menedzselni.”
Éppen ezért a sertéspiacon továbbra is magas alapanyagárakkal kell számolni, míg a baromfiárak gyorsan és kiszámíthatóbban korrigálhatnak, a tejágazatot pedig nem viselte meg a kialakult gazdasági helyzet.
A vezérigazgató ugyan nem tart csődhullámtól, azt viszont elismeri, hogy a magyar Horeca-szektorba (azaz hoteleknek, éttermeknek, kávézóknak) szállító mikro- és kisvállalkozásoknál felléphetnek nehézségek a következő időszakban. Leginkább a beruházásokat ütemezését érintheti az, hogy a cégeknek most elsősorban a védekezés finanszírozásával, a romló eredményességgel, a növekvő költségekkel és az alapanyagár-ingadozásokkal kell megküzdeniük.
Az Agrárminisztérium 25 milliárd forintos válságkezelő támogatására Csányi szerint leginkább az élelmiszeripar és a madárinfluenzával és sertéspestissel-veszéllyel sújtott baromfi- és sertésszektor járhat jól.
A szakember úgy látja, hogy az állattenyésztésen belül az lenne a fő feladat, hogy a forrásokat a korszerűtlen sertés-, baromfi és viziszárnyas-tartási technológiák fejlesztésére fordítsák. Hozzátette, örülne, ha
„ha a COVID-járványhoz hasonlóan az agrárszektorban is operatív törzs koordinálná a sertéspestis és a madárinfluenza kedvezőtlen gazdasági hatásainak kezelését. ”
Mohács, Szentes, Szeged igen, Kiskunfélegyháza nem
A Bonafarm vezérigazgatója úgy becsüli, tudják hozni a 2019-es 340 milliárdos konszolidált árbevételt (a csoporthoz nem tartozó, de stratégiai partnernek tekintett MCS Vágóhíd Zrt.-vel és szentesi Hungerit Zrt.-vel együtt), összességében pedig 7 milliárd forint körüli adózás előtti eredményt várnak. A koronavírus miatti új helyzet a csoport integrációépítési és beruházási stratégiája nem lesz hatással, továbbra is az itthoni gyártóbázisokra fognak támaszkodni. A tervezett beruházások időzítése viszont módosulhat: „ha lenne második koronvírus-kitörési hullám, és ez érdemi módon hatna a cash flowra.”
Csányi cáfolta azokat a piaci híreket is, amik szerint a Bonafarm Csoport megvásárolna a húsfeldolgozásban érdekelt kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft.-t.
Csányiék nemrég építettek Mohácson egy vágóhidat, a szentesi baromfifeldolgozással foglalkozó Hungeritnél 20-30 milliárd forintos beruházást terveznek, míg a szegedi Sole-Mizo Zrt.-nél pedig az elmúlt három-négy évben több mint 12 milliárdot fordítottak termékfejlesztésekre és beruházásokra.
Nem tudja, mi lehet az alapja a hírverésnek, hiszen a két társaság egyik oldaláról sem merült fel az akvizíció ötlete.
A teljes interjú itt olvasható.
A kiemelt képen Csányi Attila, a Bonafarm vezérigazgatója a Forbes 2018. áprilisi Legyél jobb! napjának egyik szekciójában. Fotó: Fekete Csaba
