A munkaerőpiac nagyon feszes Magyarországon, és ezt a Debrecenben beruházó kínaiak is pontosan tudják.
A kormány egyik erős érve a Magyarországra telepített kínai óriásgyárak mellett, hogy új munkahelyeket hoznak létre. A legnagyobb beruházás kétségtelenül a debreceni CATL új üzeme, ahol elektromos autókba készülnek majd akkumulátorok (Debrecenben egy másik kínai akkugyár is épül).
Csakhogy a magyarországi munkaerőpiac köszöni, jól van óriásberuházások nélkül is. Sőt számos iparág küszködik inkább krónikus munkaerőhiánnyal. De ha ez így van, akkor miért ruháznak be mégis 3000 milliárd forintot itt a kínaiak?
9000 új munkahely? A valóság bonyolultabb lesz
A Vsquare egy jó kapcsolatokkal rendelkező nyugat-európai Kína-kutató forrása szerint érdemes fenntartásokkal kezelni azt, hogy 9000 új munkahely jönne létre a beruházással. A kínai befektetők teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon krónikus a munkaerőhiány, valamint a vendégmunkások alkalmazásával járó politikai kockázatokkal és „imázsproblémákkal” is.
A CATL terve így minden bizonnyal az lehet a forrás szerint, hogy minél több munkafolyamatot automatizáljon robotokkal és a belső 5G-s hálózatra kötött egyéb berendezésekkel, amiket minden bizonnyal a Huawei szállít majd le. Közel sem biztos, hogy 9000 főt fog majd felszívni a munkaerőpiacról a beruházás. Egyelőre az is nagy kérdés, milyen forrásból fedezik majd a gyár 100 GWh-os energiaigényét. Ez már olyan kapacitásplusz, ami a hazai villamosenergiaárakra is hatással lehet.
A lakosság tiltakozik a beruházás ellen annak bejelentése óta, hiszen a gyár megépítése komoly környezetvédelmi rizikóval jár. Nemrég a Kúria semmisítette meg a gyárnak korábban kiadott katasztrófavédelmi hatósági engedélyt, itt új engedélyeztetési eljárás jön. A földmunkák már megkezdődtek a gyár területén.
A 21 Kutatóközpont októberi reprezentatív felméréséből kiderül: a debreceniek 62 százaléka ellenzi az építkezést.
