F1! Zsír!

Ritkábban csöng a telefonom, mint azt sokan gondolják, de ha hívnak, eléggé kiszámítható, hogy ki mit akar tőlem. A legtöbben be szeretnének kerülni az újságba, néhányan kimondva-kimondatlanul rögtön fel a címlapra. Ritka, de […]

Bővebben

Szemerédy Viktória és Baráth Barna, a Real School alapítói. Fotó: Sebestyén László

Magolás helyett méheket mentenek az indonéz mintára alapított új magyar suliban

Baliról, a dzsungel közepéről hozta a mintát, amely alapján most angol nyelvű magániskolát készül indítani a magyar főváros közepén: Baráth Barna Real Schooljában alapvetően nem a tárgyi ismeretanyag leadása lesz a lényeg. Csak olyan készségeket tanítanak majd, amire a robotok nem lesznek képesek. Mindennek a költségei azonban évi 13 ezer eurós tandíj alatt nem hozhatók ki – merthogy rendesen meg akarják fizetni a tanárokat. 

„Vettünk egy nagy levegőt, és elmentünk a világ végére, mert szerettünk volna családilag kitörni a komfortzónánkból” – valahogy így kezdődött Baráth Barnáék szeptemberben startoló iskolájának története. Két fiúk óvodás, illetve kisiskolás volt, amikor 2014-ben kiköltözött a család Balira – az eredeti tervük szerint két évre. Azt azonban nem gondolták, hogy csak nagyjából egy hétig tart majd, amíg szimplán a távmunkájukra és a feltöltődésre koncentrálhatnak (Barna korábban a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Zrt. nevű kibocsátás-kereskedelmi cégét vezette Budapesten, és Baliról is folytatta a munkát, hátralépve a vezérigazgatói teendőkből). Szinte azonnal berántotta őket a gyerekeik iskolája. Először a feleségét, a pszichológus végzettségű Szemerédy Viktóriát kérte meg a Green School vezetése, hogy segítsen rendet rakni, aztán Barna is belefolyt az iskolamenedzselésbe.

Baráth Barna, a Real School alapítója. Fotó: Sebestyén László

Baráth Barna iskolaalapító. Fotó: Sebestyén László

Legalább négyszáz gyerek járt akkoriban a teljesen természetes környezetben, egy dzsungel közepén működő, bambuszból épült nemzetközi suliba, és a közösség szinte állandóan változott az oda- és elköltöző családok miatt. „Az volt a fő baj, hogy mindenkinek mindent megígértek, és persze, hogy nem tudták betartani” – meséli Barna, aki hamarosan az iskola stratégiai igazgatójaként főként fenntarthatósági kérdésekkel kezdett foglalkozni a Green Schoolban.

„Összesen vagy 80 szülő és pedagógus állt össze, és egy stratégiai tervet alkottunk arra, hogy mik legyenek a fő célok, milyen módszertant használjunk, és hogy szervezzük át az iskolát ahhoz, hogy fenntarthatóan tudjon működni.”

A nem dolgozás költségei

Akkoriban ugyanis még csak hat éve működött a kanadai ékszerész-üzletember, John Hardy által alapított Green School – ami az oktatásban meglehetősen fiatal kornak számít. Nagy értéke volt az iskolának, hogy az alapító  a vállalkozói gondolkodásmódot hozta magával, azt akarta átadni a gyerekeknek. A tandíj 12-13 ezer euró volt évente, ami Barna szerint Magyarországon soknak számít, azonban Párizsban inkább 30 ezer, az USA-ban pedig 40 ezer a jellemző a nívósabb magániskoláknál.

„Az tette igazán drágává az oktatást a beiratkozó családoknak, hogy Balin nem nagyon van munka – a nem dolgozás költségei magasak.”

Nagyjából két év alatt sikerült stabilizálni a sulit: világos elvek alapján új pedagógiai programot írtak, és az oktatás erősen projektalapú lett. Az alapkészségeket hathetes blokkokba szervezett témakörökhöz kapcsolódva tanulják azóta is a diákok. „Az volt a fő célkitűzés, hogy a gyerekeket arra tanítsák meg: vegyék észre a lehetőséget vagy problémát, és ahhoz hamar tudjanak megoldást találni, ha kell, másokat bevonva – és így képesek legyenek a világ jobbá tételére. Arra fókuszáltunk, hogy ne sok tényadatot töltsünk a gyerekek fejébe, hanem gondolkodásmódot, szemléletet sajátítsanak el” – mondja Barna.

„A mottó alapvetően az lett: a jövő zöld vezetőit tanítjuk.”

Szemerédy Viktória és Baráth Barna, a Real School alapítói. Fotó: Sebestyén László

Szemerédy Viktória és Baráth Barna, a Real School alapítói. Fotó: Sebestyén László

Vissza a méheket!

Amikor azt kérem Barnáéktól, mondjanak konkrét példát arra, hogy miféle projektek kapcsán tanulják meg a „világ jobbá tételének” alapelveit, ők büszkén előkapnak egy színes, gyermekrajzos kiadványt. Mint megtudom, elsős fiuk, Artúr éppen az állatokról tanult az indonéz iskolában, amikor osztálytársaival és egy gimis lánnyal arra szövetkeztek, hogy visszahozzák a méheket az iskola környékére. Onnan ugyanis korábban eltűntek.

„A gyerekek írtak egy mesét, illusztrálták azt, és a tanárok meg a szülők segítségével kiszámolták, hányat kell eladniuk az elkészített mesekönyvből ahhoz, hogy megvegyék az első méhkaptárt. Beárazták a könyvecskét, és elkezdték árusítani a helyi fenntarthatósági konferencián. És az a tucatnyi kiskölyök valódi változást ért el, összefogva az idősebbekkel! Nem azzal keltek napokig, hogy ma dolgozat lesz, hanem azzal, hogy valami hasznosat, eredményeset tudnak tenni. Mindeközben olvastak, írtak, számoltak és fotóztak” – büszkélkedik Barna.

Aztán négy év után hazaköltözött a család, de a szemléletet magukkal hozták a srácok. Amikor itthon kirajzottak a pincebogarak, Artúr azzal töltötte a tízórais szüneteket immár budapesti iskolájában, hogy a társait győzködje: ne tapossák el a bogarakat! Végül készített egy diát erről, és odaadta az alsós igazgatónak, hogy azt vegye be a pénteki iskolagyűlés anyagába.

Hazahozták a mintát

Barnáék hazaköltözésük után azonnal elkezdték kitalálni a Green School budapesti verzióját.  Az utolsó Balin töltött évben ugyanis már azon dolgoztak egy csapattal, hogyan lehet máshol a világban is hasonló iskolákat alapítani. Budapest mellett már Új-Zélandon is készülődik egy Green School-projekt, bár az futurisztikus, sok tízmillió dolláros iskola lesz, méghozzá a semmi közepén. „Százával vannak a világon, akik szeretnék követni a modellt, de a miénk végül mégsem Green School lesz, mert a kinti alapító zöldmezős törekvéseit itthon nem tudjuk megvalósítani.”

Másrészt nem is akartak távol iskolát nyitni, mert bár biztosan idilli hely lenne például a Káli-medence, de inkább a városi fenntarthatóságra koncentrálnak, afféle „urban real” fókusszal.

A ma már öt fős csapat jó pár hónapja gyűri a jogi akadályokat, és a Green School hátterű tanári tanácsadó testülettel együtt dolgozik a pedagógiai programon. A hosszú távú helyszínt még nem sikerült megtalálniuk. Először egy kisebb helyen, alacsonyabb létszámmal fog elindulni 2019 augusztusában az iskola, aztán ha bizonyítottak, és több család bizalmát is elnyerik, nagyobbra váltanak. Nemzetközi iskola akkreditáción dolgoznak, brit és észak-amerikai tantervekre és tanárokra építve. Ez nagyobb szabadságot ad ahhoz, hogy a diákok saját érdeklődésük alapján, projekteken keresztül tanulhassanak, mint egy alternatív kerettanterv tenn. Ráadásul, ha Magyarországon alternatív tanterv szerint tanít egy iskola, a kimeneti követelmények pont ugyanazok, mint a nemzeti alaptantervnél, vagyis lényegében csak a módszertanban térhet el a NAT-tól, az irdatlan mennyiségű előírt tananyagot mindenképpen le kell adniuk a tanároknak.

„Nem tudjuk még, hogy az őrülten gyorsan változó világban milyen tudásra lesz szükségük majd a gyerekeinknek, ha felnőnek, de az biztos, hogy elsősorban nem arra a tárgyi ismeretanyagra, amit az iskolák többségében ma beléjük öntenek. Mi inkább gondolkodásmódot, szemléletet és eszköztárat szeretnénk nekik átadni, ami persze nem jelenti azt, hogy nem tanulnak meg írni, olvasni és számolni is” – foglalja össze.

A Real School csapata. Fotó: Sebestyén László

A Real School csapata: Ecker Klaudia, Barta Dorottya, Szemerédy Viktória, Baráth Barna és Fait Federika. Fotó: Sebestyén László

Sokszínű közösség, mindenféle rétegből

A majdani Real Schoolban sokszínű gyerekközösséget szeretnének, aminek viszont az is a feltétele, hogy egyesek többet fizessenek, így finanszírozva a kevésbé tehetős családok tandíját. „Mindenféle társadalmi rétegből szeretnénk gyerekeket, mert azt gondoljuk, hogy a fenntarthatóság eszménye nem pénzhez között” – szól a magyarázat.

A Real School nem lesz olyan szabadelvű, mint egy Waldorf suli, ahol a gyerekek többé-kevésbé azt csinálnak, amit akarnak. Az órarendben négy alapvető blokk szerepel majd – kivétel ez alól a hétfő, amikor mindig kirándulni mennek, „hogy magukba szívják a világot”. A délelőtti „Our world” nevű egység keretében mindenféle történelmi és természettudományi ismereteket tanulnak majd, alapvetően élményalapon. „Ha a második világháború lesz a téma, nyilván nem dátumokat fognak magolni, hanem például egy drámaelőadás keretében kapcsolódnak érzelmileg a témához.” A Foundations keretében írni, olvasni, számolni tanulnak, míg az Enterpreneurship „órán” vállalkozni, délután pedig a közösségi kérdések kerülnek elő.

Fontos lesz a digitális oktatás, de ahogy Jack Ma, az Alibaba alapítója is mondta, „csak olyat kell tanítanunk, amire a robotok nem képesek.” Viki azt szeretné, ha sokat énekelnének együtt, és a művészeteket a mindennapokba is behoznák, nem csak a speciális tanórákra. Meghívnak majd például képzőművészeket, ötvöst, sőt szövőnőt is, hogy a gyerekek finommotoros képességeit fejlesszék.

Osztályozás nem lesz, a tanulást inkább közösség előtti előadásokon, projektbemutatókon keresztül teszik láthatóvá a gyerekek. Mivel fontos tudniuk a szülőknek is, meg maguknak a gyerekeknek is, hogy éppen hol tartanak a tanulásban, azért gyakran fognak írásbeli értékelést kapni a tanároktól. „Az értékelés a tanulásért lesz, nem fordítva – azért, hogy mindenki tudja, hol tart a maguk által kitűzött célokhoz képest. Nonszensz, hogy a mai iskolákban a gyerekek megírnak egy dolgozatot, aztán kapnak rá egy jegyet három héttel később, amikor már rég nem azzal a témakörrel foglalkoznak!” – mondja Barna.

Nonprofit vállalkozás lesz a suli

Kezdésként 25 százalék kedvezményt ajánlanak az alapító családoknak, vagyis azoknak, akik már most bejelentkeznek a szeptemberben induló tanévre. „Akárhogy osztottam és szoroztam, az jött ki, hogy 13 ezer eurós éves tandíj kell a költségekhez, persze csak akkor, ha már a végleges helyszínen működünk, addig valamivel kevesebből gazdálkodunk. Szeretnénk jól megfizetni a tanárokat, amúgy nonprofit vállalkozás lesz az iskola. Ehhez persze folyamatosan szponzorokat is keresünk” – mondja. Azt Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) alapítója is megerősítette, hogy a magániskolai oktatás tisztes költsége évi 2,5-3 millió forint – ezt pedig ma jellemzően csak a nemzetközi iskolák kérik el a szülőktől.

A költségeket nyilván megdobja, hogy a tanárok jelentős része külföldi lesz Barnáéknál is. Az eddig leszerződtetett egy-egy alsós és felsős tanár is itteni nemzetközi iskolákban tanít most. A szakmai vezető, a kanadai származású Noan Fesnoux pedig Baliról érkezik, már júniusban, vele négy évig együtt dolgoztak Barnáék a Green Schoolban. Noan volt a projektalapú tanulás meghonosítója. „Ők már tanulnak családilag görkorizni, hogy itt majd jégkorcsolyázzanak, és online magyarórákat is vesznek”– meséli Viki mosolyogva, hogy Noanék mennyire készülnek az itteni életre.

Ahogy sok alternatív suliban, a Real Schoolban sem homogén életkori osztályok, hanem tanulócsoportok lesznek: az első évben egy kis alsós és egy nagy alsós csoportot terveznek, illetve még egy 6.-7. évfolyamnak megfelelő korosztályos csoportot is. Az érdeklődők közül sokan szeretnének gimis osztályt is, de ezt egyelőre nem vállalják Barnáék. „Azt látjuk, hogy az állami iskolákban sok helyen van még cuki alsótagozat, lelkiismeretes tanítónénivel, de aztán felsőre és gimire elönti a diákokat a tananyag” – osztja meg a tapasztalatait.

Amikor azt kérdezem, mi a minimális létszám, amivel elindul az iskola szeptemberben, Barna rávágja: „egy”.

Baráth Barna, a Real School alapítója. Fotó: Sebestyén László

Az alapító családok kiválasztásánál Barna szerint kulcsfontosságú szempont, hogy a hasonló értékrendet képviseljenek. „Az a nagy kérdés, hogy tényleg van-e Magyarországon elég nyitottan gondolkodó, olyan szellemiségű család, akinek fontos a fenntarthatóság” – mondja. No és akinek erre van is elég anyagi forrása – teszem hozzá.

A Forbes áprilisi számában listát közlünk a legnagyobb hazai magániskolákról, tandíjakkal, a legfontosabb pedagógiai elveket is feltüntetve. A magazinba itt bele is lapozhatsz!

 

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő