Hajnal háromkor versenyezni Kínában, élőben közvetíteni a magyar zeneipar rekordkoncertjét, huszonegy évesen hatvanmillió forintos befektetési kört zárni – mind olyan élmények, amelyek könnyen elkerülhették volna Babics Oszkárt, ha tizenévesen nem drónépítő tartalmakra akad rá az interneten. Közel tíz éve hajtja a repülés, az érzés sosem lankadt, mindig csak átalakult: országos bajnoki címeit világmárkás produkciókra cserélte, startupjával viszont inkább már az építésre fókuszálna.
„Az építeni való vágy, és az igény, hogy valami maradandót alkossak” – foglalja össze Babics Oszkár, szerinte mi közös benne és a tíz évvel ezelőtti Osziban. „Ami biztos megváltozott, az a kapcsolatom a drónokkal. Régen a hobbi, most inkább a munka jut róla eszembe” – fogalmaz.
Utóbbi nem véletlen, ma már két multikopteres vállalkozást is visz: a Fly Above Kft.-t tizenhét évesen alapította, versenydrónos videófelvételei miatt. Nagy szerepe volt ebben a YouTube-nak: 2019-ben Oszi egy barátjával úgy döntött, csinálnak egy FPV-drónos (versenydrónos – a szerk.) videót Budapestről. A tartalom egy akkor még nulla feliratkozós csatornára került fel, nem számítottak komoly visszhangra.
„Egy informatikaórán posztoltuk ki, délben. Estére már tízezer megtekintésen volt, több hírportál is lehozta. Teljesen megdöbbentünk” – emlékszik vissza. A videó mára 150 ezer megtekintés felett jár. Bár Oszi akkor még nem tudta, de az első gratulálások és üzenetek későbbi ügyfeleitől jöttek.
2025-ben alapította második cégét, a Feral Drones Kft.-t, mentorával, Farkas Csabával. Közös történetük jóval korábbról indul: a magyar drónversenyek berkeiben találkoztak, Csaba volt az, aki megmutatta Oszinak a drónépítés alapjait. Startupukkal olyan drónalapú objektumvédelmi rendszereket fejlesztenek, melyek nagy kiterjedésű területek és hosszú nyomvonalas létesítmények (értsd: bányák, nagyobb gyárak, olajvezetékek) őrzés-védelmét végeznék. Ennek kiépítéséhez most hatvanmillió forintot kapnak, az ötletbe az állami-piaci hátterű inkubátor, a Startup Campus szállt be.
Háromdimenziós Formula-1
Már általános iskolásként Arduino starter kitet kért karácsonyra, bár bevallja, pár évig inkább csak szemezett vele, mint használta. Az igazi motivációt a drónos YouTube-videók hozták. Lenyűgözte, hogy valaki otthoni körülmények között is képes egy ilyen bonyolult eszköz létrehozására. „Hónapokig, napi négy-öt órán át néztem ilyen tartalmakat. Minden létező tudásanyagot próbáltam felkeresni” – meséli Oszi. Szülei tudták támogatni hobbijában, szülinapi és karácsonyi ajándékokból pedig egy idő után összeállt a szükséges eszköztár.
A következő nagy lépcsőfok a magyar versenydrónközösségre való rátalálás volt, meséli. „Először csak nézni mentem. Másodjára már úgy, hogy valamennyire megépítettem a saját drónomat. Ez persze még nem működött” – mondja nevetve. Ekkor találkozott Csabával, aki segített abban, hogy tizennégy évesen elkészülhessen az első saját multikoptere.
A hazai versenydrónozási szcéna 50-60 főből áll, de változó, hányan mérettetik meg magukat egy-egy versenyen. „Ahogy közeledik a tél, már kevesebben jönnek ki, mint nyáron” – jegyzi meg viccelődve. A versenyek helyszíne általában változik, de többnyire a Hungaroring ad otthont nekik. Oszi a sportág jellemzésénél is Formula-1-es párhuzammal él: „olyan, mint az autóversenyzés, csak három dimenzióban.”
Fotó: Sebestyén László // Forbes
Mi a versenydrón és sima drón közti különbség?
Míg az FPV-drónok működésében a gyorsaság és a hirtelen irányváltások, manőverek a legfontosabb elemek, addig a klasszikus drónok stabil, lassabb repülésre lettek tervezve. A vezérlés is teljesen más: a sima, bolti drónok GPS iránytűvel és barométerrel vannak felszerelve, így akkor is egyhelyben lebegnek, ha pilótájuk elengedi a távirányítót. A versenyre szánt típusok navigálása sokkal érzékenyebb, ezeket folyamatosan irányítani kell, különben lezuhanhatnak.
A sebességkülönbség érzékeltetése végett: a bolti drónok maximális sebessége általában nem éri el a 100 km/h-t. Egyes versenydrónok másfél másodperc alatt gyorsulnak fel eddig.
Kapuk, zászlók, létrák – például ilyen akadályokat kell megkerülni, átugratni, vagy éppen mozgatni. A versenynapokat a motorsportokhoz hasonlóan itt is kvalifikációs nap előzi meg, a futamon pedig négyen indulnak egyszerre. Azt, hogy ki milyen drónnal versenyezhet, a FAI (Fédération Aéronautique Internationale, vagyis a Nemzetközi Légisport Szövetség – a szerk.) szabja meg: motor- és propellerméret, az akkumulátor erőssége és a drón összsúlya is szempont.
„Nagyon izgalmas, de rettentően nehezen közvetíthető sport: tenyérnyi méretű tárgyak repülnek egymás mellett 180 kilométer per órával” – magyarázza Oszi.
Kétszeres országos bajnok lett itthon, 2019-ben pedig Ningboban, Kínában képviselte Magyarországot.
Itt junior kategóriában 26., míg összesítettben 45. helyen végzett, amely bár előkelő pozíció, nem teljesen elégedett vele. „A tudásom indokolta volna, hogy egy tíz hellyel előrébb legyek. Nagyon izgultam, valószínűleg ezért sem jött ki minden” – fogalmaz. Jó élményként tekint vissza a vébére, pedig voltak hibái: az időmérő rendszer meghibásodása miatt csúsztak a futamok, emiatt volt olyan, ami csak hajnal háromkor tudott elkezdődni.
Ekkor még nem tudta, de ez volt első és utolsó világbajnoksága is egyben. Két év folyamatos versenyzése kifárasztotta, nem maradt motivációja folytatni. A kínai vébé decemberben volt, néhány hónappal korábban került ki a százötvenezer nézőig felkúszó budapesti kisfilm. Úgy érezte, a szíve már nem a versenypályán van.
Fotó: Sebestyén László // Forbes
Nem kell minden résen átrepülni
Kezdetben produkciós cégek helyett inkább videós szakemberek keresték, akik el tudták képzelni drónfelvételeit projektjükben. Már akkor is megtalálták a munkák, amikor saját egyéni vállalkozása sem lehetett életkora miatt. Kezdetekben emiatt édesapja segített neki számlázni és szerződni. „Ő adta át a vállalkozás alapjait” – emlékszik vissza.
