Miért bámul plakátokat egy robot a Nyugatinál? Azért, hogy a multik mellett a kis magyar cégek is megfizethető adatokhoz jussanak a versenytársak kültéri reklámjairól vagy akár politikai hirdetésekről. Elsőre őrültségnek tűnik, de van logika a Webalyze kísérletében – a kérdés, hogy mi lesz belőle a gyakorlatban. Interjú a társalapítóval, Kozma Mátéval.
FORBES CHECKOUT HÍRLEVÉL – IRATKOZZ FEL!
Valódi e-kereskedelmi tudás, hetente kézbesítve. Iratkozz fel hírlevelünkre, a Forbes Checkoutra!
Az elmúlt hónapok kampányzajához képest lényegesen nyugodtabb napot választott a Webalyze, hogy tesztelje humanoid robotját. Múlt hétfőn, egy már kék plakátoktól mentes, szabadabb reklámpiaci világban, a budapesti Nyugati téren zajlott a hazai fejlesztésű utcai hirdetéselemző rendszer első éles tesztje – a magyar gyökerű, de amerikai startup szerint sikerrel.
A robot 360 fokos kamerával elemezte a kültéri hirdetési felületeket, az óriásplakátoktól a citylightokon át egészen a villamosokra ragasztott reklámokig. A versenytárselemző platform már a tesztnap végére hasznosítható formában csomagolta össze a négy legfontosabb adatot:
- a hirdető cég azonosítását,
- a kommunikált üzenetet,
- a pontos földrajzi pozíciót
- és a megjelenés időpontját.
A cég szerint ezzel először válhat az offline hirdetési piac is az online világban megszokott pontossággal és rendszerességgel mérhetővé. A cél, hogy a rendszer 2027 első negyedévében hivatalosan is elinduljon.
Őrültségnek hangzik az utcán slattyogó, plakátokat bámuló robot látványa? Azért, mert valahol tényleg az, bennem legalábbis azonnal felmerült, hogy milyen cég merné egyedül otthagyni a fővárosban a – ránézésre sem olcsó – humanoid gépeket. Erről is kifaggattam a társalapítót, Kozma Mátét, aki emellett az Exaline marketingügynökség alapító-tulajdonosa is (a nyitóképen jobbra).
Fotó: Webalyze
Forbes Checkout: Mik voltak a tesztnap pozitív és negatív tanulságai, amit tovább tudtok vinni, vagy amin még javítani kell?
Kozma Máté: A hirdetéselemző rendszerünk a harminchat hirdetésből huszonkettőt ismert fel. Egy ennyire forgalmas, vizuálisan zsúfolt környezetben, ahol rengeteg az inger, amit ki kell zárni az elemzésből, kifejezetten erős eredmény egy első éles tesztnél.
Másik tanulság, hogy az 55+-os korosztály reakciója a robotra nagyon pozitív volt. Előzetesen tartottunk attól, hogy néhányan megijednek tőle, ehelyett sokan odamentek hozzá, kezet akartak fogni vele és beszélgetni akartak a robottal.
Fejleszteni való negatívum, hogy a villamosmegállóban lévő, két plakátot váltogató roll-up citylightoknál csak az első plakátot ismerte fel a rendszer, a másodikat nem. Gyakorlatilag ez húzta le a felismerési arányt 61%-ra. A következő iterációban erre fókuszálunk.
A robot, a kamera és az elemzőmotor is saját fejlesztésű? Ha nem, kikkel és miben működtök együtt?
A robot egy szabadpiacon kapható humanoid, a Unitree G1. Direkt szempont volt, hogy a gyors skálázhatóság érdekében nagy tételben elérhető hardvert használjunk, robotfejlesztésen amúgy is éppen elegen dolgoznak globálisan.
A 360 fokos kamera szintén kereskedelmi forgalomban kapható eszköz. A mi hozzáadott értékünk a gépi látás és az erre épülő elemzőmotor: a kamera videófelvételén valós időben felismerjük, kategorizáljuk és feldolgozzuk a hirdetéseket. A szoftver – a felismerő modellektől az adatfeldolgozó pipeline-ig – teljes egészében saját fejlesztés.
Mennyi egy robot fajlagos költsége – minden szükséges eszközzel, szoftverrel együtt?
