Aron Fischer egy magyar származású amerikai matematikus, aki egy különleges szervezeti projekt, a Colony.io nevű startup színeiben tartott előadást a budapesti HR Festen. Egy olyan céget kell elképzelni, ami hálózatban működő rendszereket megreformáló protokollal forradalmasítaná azokat a struktúrákat, amik a szervezeteket jellemzik. Ezek lehetnek oktatási rendszerek, államrendszerek, cégek, folyamatok, informatikai fejlesztések; a lényeg, hogy a hagyományos kereteket lebontva segítsék elő a dinamikus, eredményalapú munkát. Zavaros? És akkor a blokklánc szerepét még nem említettem. A Colony.io-t már bemutattuk a Forbes.hu-n, most pedig az interjú kivonatát közöljük.
Az én vízióm a blokkláncra tíz év múlva az, hogy mindenki használja, de senki sem tud róla
Szóval beszélsz magyarul?
Beszélek magyarul, de lassan, és nem jutnak eszembe a szavak.
De miért?
Az apám magyar. De sosem éltem Magyarországon. Csak vele, és csak otthon beszéltem egy kicsit, komputerekről pedig csakis angolul tudok igazán beszélni, bár szerintem ez a magyaroknál is így van néha.
Kicsit meglep, hogy egy HR-fesztiválon találkozunk, hiszen, ha jól értem, a Colony technológiája végső soron szükségtelenné teheti a HR-es munkát.
Nos, a két terület sokáig kiegészítheti egymást. Egyrészt a Colony víziója az internetes önszervező csoportokra épül, mikor nemcsak a cégek találnak dolgozókat, de maguk az emberek is találhatnak projekteket, amiken dolgoznának. Jelenleg ebbe az irányba haladunk. Nagyon sok szabadúszó dolgozik az IT-iparban, egyik munkáról ugranak a másikra, a lényeg, hogy megragadja az érdeklődésüket. Másrészt, bár tényleg ez a végső cél, a Colony technológiája nagyon sokféle módon alkalmazható. Ma például azt szerettem volna bemutatni, hogyan lehet már létező, nagy szervezetekbe implementálni a Colony eszköztárát, hogy könnyebbé tegyük a nagyszámú munkaerő menedzselését. A HR feladata, hogy olyan embereket találjon, akik jól működhetnek az adott közösségben, erre pedig még mindig van igény. Innen nézve úgy is lehet használni bennünket, mint egy vezetői eszközt. Úgy gondolom, hogy a szűrőképesség mindig hasznos skill lesz, még ha a formája változik is, nem válik feleslegessé.
Nem tudtam nem észrevenni, hogy a prezentációd kicsit rövid volt. Nem beszéltél sokat a Colonyról, inkább az alapokat magyaráztad el. Nehéz olyan embereknek beszélni a blokkláncról és a Conolnyról, akik nem igazán vannak otthon a kriptovaluták és a blokkláncok világában?
Általában olyan konferenciákon beszélek, ahol minden tele van kriptonördökkel és fejlesztőkkel, és ott rögtön belemehetek az okosszerződéseink és a reputációs rendszerünk logikájába, de mikor egy olyan közönség előtt beszélek, akik semmit sem tudnak a blokkláncról, vagy ami még rosszabb, olvastak valamit, ami téves, nos, akkor nehézzé válik az egész, mert hiányzik a háttér. Ma az volt a célom, hogy eljussunk arra a pontra, amikor elképzeljük, milyen lenne valakit okosszerződéssel felvenni, és aztán felvázolni, hogyan nézne ki ez hosszú távon. 20 perc nagyjából erre elég, de ha valakit mélyebben érdekel a téma, boldogan állok rendelkezésére.
A http-protokollt is mindenki használja
Hogyan írnád le a Colonyt olyannak, akinek semmi fogalma nincs a blokkláncról, sosem hallott a kriptovalutáról, nem tudja, mi az az okosszerződés, de mondjuk szeretnék megváltoztatni az üzletmodelljét, mert érzi, hogy a klasszikus „beosztott-főnök” viszony valamiért nem működik nála jól. Hogyan adnád el neki ezt a modellt?
Gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a Colony, és erre meglepően nehéz válaszolni. Annak megfelelően szoktam eltérő választ adni, hogy kikkel beszélek, és őket mi érdekli. Ha olyasvalakinek kéne felvázolni, mi a Colony, aki egy hatalmas céget vezet, kevésbé fókuszálnék az decentralizált irányítási rendszerre és az önellátó kollektívákra, és inkább azt mondanám, hogy ezzel a technológiával a számlázás, a kifizetés és a munkavégzés ugyanazon az egy kódon keresztül működik. Korábban a számlázás egy olyan extra folyamat volt, ami egy másik folyamatot követett nyomon, majd a kifizetés volt a harmadik folyamat a láncban, ami a számlázásra nézve próbált egyensúlyban maradni. Itt minden ugyanabban az egy kódban van, és emiatt az adminisztráció is sokkal egyszerűbb.
De mikor valaki elindít egy projektet, mindenképp főnök lesz, nem igaz? Emlékszem egy interjúra, amikor azt mondtad, a Colony olyan jövőt képzel maga elég, amiben nincs helye a főnöknek.
Lehetnek főnökök, lehetnek hierarchiák. A Colony nagyon flexibilis protokoll, akár diktatórikus is lehet, egy hangyakolóniában például mindent a királynő határoz meg. Amikor elindul majd több százezer kolónia, a többségük katasztrofálisan fog összeomlani, megbuknak, mi pedig megtanuljuk ennek az okát, de egyelőre lehet, hogy valakinek a hierarchikus rendszer, másnál a felosztott erőegyensúly válik majd be. A kolónia úgy vonzza magához a tagjait, hogy az adott egységnek sikeresen dolgozva idővel hatalomhoz jutsz, ami az egész rendszer formálását is lehetővé teszi. Ha olyan kolóniát akarsz futtatni, amire ez nem áll, akkor a motivációddal van gond, mert ez csak nehezebbé teszi, hogy embereket toborozz a projektedre. Többet kell fizetned, menedzserre és szintekre lesz szükséged, amire lesz lehetőséged ugyan, de a protokoll ez ellen való.
Ugyanakkor a blokklánc világában az „egy fő, egy szavazat” rendszer nem alkalmazható, mert nem tudjuk, egy profil mögött ki áll. Bárki készíthet több profilt, ezt megkerülendő pedig sokan tokenalapú szavazásra adják a fejüket, ami csak megismétli ezt a problémát. Nem szeretnénk ilyesmit, mert ezzel a vagyon kerül a szavazás súlypontjára, és már van ilyenből elég. Ki akartunk találni valamit helyette, ami működhet, és ekkor jött képbe a kolóniák reputációs rendszere. Dolgozol a kolóniának, kapsz tokeneket, nő a reputációd – a tokenek eladhatók és vásárolhatók, de a reputációt kiérdemled és hozzád tartozik, és ez adja a valódi befolyást. Ez a jól végzett munka története, nem pedig a pénzé.
Mennyi tokenetek van odakint?
Minden kolónia saját tokent bocsát ki, és nem muszáj, hogy pénzt érjenek. Ha azt mondjuk, hogy minden kolóniának megvan a saját pénzneme, ferdítünk, mert igen, technikailag ez kriptopénz, de a gyakorlatban lehet akár lájk is, arra használod, amire akarod. Tudod, hihetetlen, mit meg nem tesznek az emberek a kamu internetpontkért. Felszavazésért, trófeákért, hiába nincs gazdasági értékük.
A blokklánc nemcsak pénzszerzésre jó
Ha a kolónia saját tokenjére vágysz, akkor úgy kell beszállnod a projektbe, hogy eredményesen dolgozz rajta, és ezáltal idővel hatalmad legyen formálni is. Amennyiben a korán érkezők egyszer csak hanyagolni kezdik a projektet, nem törődnek vele, az ő hatalmuk eloszlik. A tokenjeik megmaradnak, de a befolyásuk idővel halványulni fog. Ez fontos része az elképzeléseinknek. Frissen, dinamikusan tart egy projektet, és hagyja, hogy új emberek is átvehessék, amennyiben a régiek már ráuntak.
Most folyik a második zárt bétateszt, igaz?
Már lezajlott két zárt bétatesztünk és több különböző cég is használta a protokollt. Egyesek elbuktak, mások sikerrel jártak.
Milyen cégek voltak?
A legsikeresebbek azok a vállalkozások voltak, amik egy kis belső magból osztottak ki sok külsős munkát, bedolgozóknak. A digitális ügynökségek nagyon jól illeszkednek ebbe a profilba. Van egy feladatod, amit kiküldesz egy bedolgozónak, ő digitálisan írja alá, szóval nagyon is beleillik a kolónia működésébe. Volt még egy kollaboratív blog is, ami használta a Colonyt, hogy menedzselje a közösségét – ne kérdezd pontosan hogyan, nem folytam bele, de nagyon jól szórakoztak vele.
Mi a Colony mögötti üzleti modell? Ha jól értem, számtalan kolónia lesz megannyi tokennel, de ez nektek hogyan termel pénzt?
A meta-kolónia feladata a fejlesztés, valamint az összes alá tartozó kolónia befolyásrendszerének vezérlése. Ezekért ugyan fizetnek a kolóniák, de nincs olyan hatalma, amivel ráerőszakolhatná a többiekre az akaratát. Egy szoftverfrissítést is csak felajánlani tud, a kolóniák tagjai pedig megszavazzák, kell-e ez nekik vagy sem.
A Colony mögött álló Collectively Intelligent Ltd. is saját üzletmodellel rendelkezik. A tagjai sok tokennel rendelkeznek majd a protokoll indulásakor, de az üzletmodell nem a publikus hálózatról szól, hanem zárt rendszerekről. Olyan szervezetek is megkeresték őket, amiknek több százezer alkalmazottjuk van, és nem szeretnének nyílt blokklánccal dolgozni, de érdekli őket a protokoll. „Megmutatjátok, hogyan lehet ezt zárt körben használni?” – kérdezik. Szóval ezeknek a cég elad majd bizonyos szolgáltatásokat. A Collectively Intelligent Ltd-t persze a meta-kolónia is szívesen felbérli majd a jövőben bizonyos fejlesztésekre.
A Colony.io mindenkinek mást jelent
Az ICO-kkal szembeni egyik leggyakoribb kritika, hogy csak pár százezer vagy millió ember mozog kriptokörökben, ők értik és használják ezeket a cégeket, vesznek tokeneket, követik a kriptovilág eseményeit. Ahhoz viszont, hogy egy ICO kitörjön, normává váljon, közönségre van szükség, be kell törni a mainstreambe. A Colony gondolom szeretne kitörni, van-e erre valamilyen terv?
Jó kérdés, mert tényleg, blokklánc-témában mindig ugyanazokba az emberekbe botlasz, bárhová mész, bármilyen konferenciára… Nos, az én vízióm a blokkláncra 10 év múlva az, hogy mindenki használja, de senki sem tudja, hogy használja. Mint a http protokoll. Senki sem tudja, pontosan hogyan működik, de mindenki használja állandóan, észre se veszik. A blokklánc viszont még azon a szinten van, hogy nagyon sokat kell tudnod róla, hogy dolgozhass vele.
Amit tehetünk, az az, hogy annyira megkönnyítjük a használatát, amennyire csak lehet, de ha valaki be akar szállni a Colony tokeneladásaiba, mindenképp szüksége lesz Etherre. Ha nincs, nem segíthetek, még ha akarok sem, mert áthágnék egy halom törvényt. A pénzügyi törvények nagyon nincsenek összhangban a blokklánccal, világszinten sem egyeznek, és nagyon nehéz megtalálni köztük a kripto helyét.
Szóval a korai tokenkibocsátások még egy ideig a blokklánc-szcénának szólnak majd, ez viszont nagyon megnőtt az elmúlt év során. Most akár tízszer többen is lehetnek a kriptovilágban, mint akár tavaly voltak. Ez lassú folyamat lesz, technológiailag is meg kell oldani még pár dolgot, nem mondom, hogy hamar jutunk el ide, de egyszer eljön a nap.
Fotó: Sebestyén László
