Jó lesz-e, ha pontosan a mi lábunkra szabathatunk cipőt? Előnyünkre fordíthatjuk-e a rengeteg adatot?
Sokszor olvassuk, tapasztaljuk, hogy „az adat a 21. század olaja”, ez azonban egészen másfajta termék, mint – mondjuk – a fekete arany, az ingatlan vagy a részvény. Az egyik legfontosabb megkülönböztető jegye az állandósult buborék-állapot: az adatok mennyisége folyamatosan növekszik, becslések szerint a jelenlegi globális adatvolumen 90 százaléka az elmúlt két évben keletkezett. (Ha a kőolaj is így viselkedne, egészen más világban élnénk.) És nem ez az egyetlen különbség. Egy ingatlan esetében például a „tárolás”, vagy éppen a tömörítés problémája -napjainkban legalábbis – fel sem merül, az adatokat azonban tárolnunk kell, méghozzá úgy, hogy bármikor könnyen hozzájuk férhessünk, és újból és újból felhasználhassuk. Talán ennél is fontosabb, hogy önmagukban az adatok – bármekkora tömegben állnak is rendelkezésünkre – nem különösebben értékesek, „kezdenünk kell velük” valamit. Egy részvénynél, kötvénynél ez nem kérdés: a pénzügyi piacok szabályozása egyértelműen rögzíti a lehetőségeket.
Adatbuborék
A tárolás és a feldolgozás az adatmennyiség exponenciális növekedésével egyre nagyobb kihívást jelent. Képesek vagyunk ennek megfelelni?
“Lépést tudunk-e tartani a korral, tudjuk-e hatékonyan tárolni, illetve feldolgozni az egyre nagyobb adattömeget?”
Képesek leszünk-e előnyre szert tenni a konkurenciánkhoz képest, aki ugyanebben az adat-buborékban keresi a jövő üzleti modelljét?
Ha az újabb és újabb technológiák által kínált lehetőségekre gondolunk, akkor úgy tűnik, nem kell aggódnunk. Hogy csak néhányat említsünk: a memória-alapú számítástechnika már évek óta bizonyít, a közeljövőben a számítási teljesítményt jelentősen növelhetik a grafén (egyetlen molekula „vastagságú” grafitréteg) alapú chipek, a kvantumszámítás a komplex problémák a jelenleginél sokkal gyorsabb megoldásával, a DNS-alapú memória manapság szinte elképzelhetetlen tárolókapacitás-növekedéssel kecsegtet, a passzív wifi pedig az energiahatékonyság rendkívüli (akár tízezerszeres) növelésével az összekapcsoltság szintjét léptetheti teljesen új dimenziókba.
A manapság zajló ipari forradalom, az ipar 4.0 fő vonása az ipar digitalizálódása, ami új távlatokat nyit a személyre szabott termelés előtt is. Messze nem csupán arról van szó, hogy az új áruhoz mi választhatjuk ki az extrákat, vagy egy próbafülkében elhelyezett tablet az egyéni ízlésünknek megfelelően ajánl kiegészítőket a kinézett ruhadarabhoz. Már akár egy cipőt is – a szó legszorosabb értelmében – a lábunkra szabathatunk: az SAP és az Aimickey Shoe Company közös projektjében például a vásárlók lábáról háromdimenziós szkenner vesz mintát, amelynek alapján egy héten belül az általuk kiválasztott dizájnban elkészül a tökéletesen passzoló lábbeli. (Gondoljuk meg, milyen hasznos ez annak, akinek a bal nagyujja fél centivel kisebb, mint a jobb…)
Dolgok internete
A példát sokan fogják követni: a Zebra 2017 Retail Vision Study szerint a kiskereskedelem döntéshozóinak 70 százaléka szerepet szán a dolgok internetének (IoT) az ügyfélélmény javításában, 73 százalékuk üzleti szempontból döntőnek tekinti a Big Data-alkalmazásokat, és 78 százalékuk jelölte meg fontosként vagy döntő jelentőségűként a minden ügyfél számára elérhető, omnichannel élményt.
A cipős példa ebben a tekintetben is releváns: egymillió (tökéletesen pontos, részletes) lábméret birtokában a marketingesek is új ötletekkel állhatnak elő azzal kapcsolatban, hogy miként lehet az adattömeget az ügyfélélmény szolgálatába állítani.
“A 21. századi marketingben ez az egyik – talán éppen a – legfontosabb szempont: mivel a technológia mindenkinek rendelkezésére áll, a versenyelőny kulcsa a minél inkább személyre szabott, minél több csatornán nyújtott szolgáltatás.”
A technológia elérhető, csatasorba állítható, és – mint láttuk – nem kell attól tartanunk, hogy ezen a téren ütközünk korlátokba. Nem a hardware tehát a kérdés, hanem az, hogy képesek vagyunk-e az ügyfélmény növelése érdekében innovatívan kihasználni az egyre bővülő adatokban rejlő lehetőségeket. A jövő a marketingben is az újító vállalkozásoké.
A szerző az SAP Hybris üzletágvezetője
