Egymásnak feszült a kapitalizmus és a szocialista tervgazdálkodás, de a Rubik-kocka annyira zseniális találmány volt, hogy megúszta a világok harcát is. A kockát először gyártó magyar szövetkezetben el sem hitték, hogy a játékból milyen sok fogy Nyugaton, a rendeléseket alig bírták kapacitással. A Rubik-kocka útja a most bejelentett felvásárlásig.
Rubik Ernő 2015-ben adott nagyinterjút a Forbesnak, és következetesen úgy hivatkozott az életét meghatározó találmányra, hogy „a kocka felfedezése”. Az 1974-ben megalkotott mechanikus, logikai játék nem azonnal indult világhódító útra, hiszen még meg kellett küzdenie a szocialista külkerrendszer minden nyűgével.
Már maga a gyártás sem volt egyszerű – ami réges-régen elkerült Magyarországról –, az akkoriban a Budapesti Iparművészeti Főiskolán tanító Rubik a Politechnika nevű szövetkezethez sétált be, a szabadalmaztatásra azonban sem az üzemnek, se magának Rubiknak nem volt pénze.
A gyártás itthon ugyan beindult szép lassan, de nem igazán kapkodták el a vásárlók a kockát.
Egy Bécsben élő magyar programozó látta meg benne a fantáziát, Laczi Tibor 12 darabot vett Komáromban, és már vitte is a játékot az 1979-es nürnbergi játékexpóra. Itt vette a kezébe először Tom Kremer, egy Angliába szakadt erdélyi származású magyar, akinek történetesen volt egy Seven Towns nevű, játékjogokkal kereskedő cége. Kremer és Rubik összefogott, és ez volt a kulcsa a kocka világhódító útjának.
Rubik Ernő 1980-ban, amikor a kocka világhírű lett. Fotó: Fortepan / Szalay Béla
Az amerikai Ideal Toynak adták el a kereskedelmi jogokat, akik akkori áron két millió dollárt toltak csak a marketingbe, vagyis komolyan hittek a játék sikerében. Ahogy 2015-ös cikkünkben is írtuk, végső soron ők csinálták meg a kocka sikersztoriját, többek között az ő felvetésük volt, hogy azt nevezzék el a feltalálóról:
1980-ban, hat évvel „felfedezése” után így született meg végre a Rubik-kocka.
Pénzt Rubik ekkor még csak az itthon gyártott darabok után látott, az első félmillió darab Magyarországon készült el. Noha a nyugati és keleti blokk között a feszültség enyhült, a bizalmatlanság kitartott: a Politechnika nem hitte el, hogy a megrendelésszám valóban annyira felfutott, ahogyan azt az amerikaiak állították. Az amerikai partner pedig gyanakvással követte, ahogy kapacitásszűkében küszködött a magyar szövetkezet. Időközben a Távol-Keleten is születtek gyártmányok, amit a Politechnika igyekezett felvásárolni és maga teríteni Európában. A szocialisták pedig közben egyre inkább összefeszültek a kapitalistákkal, aminek szakítás lett a vége. „Úgy éreztem, hogy nagyon jelentéktelennek tartják Rubik Ernőt, sohasem hívták meg vacsorára, tárgyalásra” – idézte fel korábban maga az üzlettárs, Tom Kremer.
Rubik közben két új játékszabadalommal jelentkezett (Kígyó és Karikavarázs), az akkor kínai kézbe kerülő Matchbox 1986-ban csak a gyártás opciós jogaiért 1 millió dollárt fizetett.
A Rubik-modell: így került a kocka egy polcra a Mancs őrjárattal
A Rubik-féle üzleti modell azóta is ez: csak a védjegyeket és a szerzői jogokat kezeli, ezt licenszeli a gyártóknak (vagyis sem a gyártással, sem a forgalmazással nem bajlódnak).
A Rubikhoz köthető licenszeket ma is a Tom Kremer és fia vezette londoni Rubik’s Brand menedzseli (amiben a magyarok csak igazgatótanácsi szinten voltak jelen). Amerikában eddig a Hasbro, Európában többek között a Jumbo és a John Adams gyártatta és terjesztette a kockákat. Ezt az angol céget vásárolta most fel a többek között a Mancs őrjárat és a Hatchimals mesék játékmárkáival is rendelkező kanadai Spin Master 50 millió (amerikai) dollárért.
Noha 2015-ben Rubik azt nyilatkozta, addig jó, amíg az ember olyat csinál, hogy azt másolják, azért láthatóan bosszúsággal töltötte el a sok hamisítvány, ami ellen ádáz módon küzdöttek akkor is és most is a legnagyobb disztribútorok (mondani sem kell, a legtöbb hamis kockát Kínában gyártják).
Rubik akkor arról is beszélt, hogy mindig is az alkotás folyamata és annak szabadsága izgatta, a pénz kevésbé, sőt mint mondta, nem szereti a pénzt, mert elvált attól, amit jelentenie kellene (példaként azt hozta akkor fel, hogy egy focista kereshet 20 milliót, míg egy tanár nem).
Rubik Ernő a Forbes címlapján Fehér Gyula Ustream-alapítóval 2015 májusában. Azóta mindketten exitáltak.
A feltaláló a nemzetközi sikert követően csak az autóját cserélte le, az azóta felgyülemlett vagyon egy részét ingatlanba fektette, de több cégben is érdekelt (így például a Bojár Gábor Graphisoft-alapító által indított Aquincum Institute of Technology magánegyetemben is). Már a 80-as években létrehozott két alapítványt fiatal tehetségek támogatására.
A Rubik-kocka formájára szóló védjegyoltalom tavaly lejárt, ebből per is lett idehaza. A Fővárosi Ítélőtábla idén év elején helybenhagyta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának korábbi döntését, vagyis jogerőssé lett, hogy a feltaláló Rubik Ernő cégének nem állhat fenn védjegyoltalma a Rubik-kocka formája felett (természetesen a szerzői jogot ez nem érinti).
Rubik Ernő tavaly töltötte be a 75. életévét, A mi kockánk címmel épp egy hónapja jelent meg legújabb könyve. A kocka pedig maga 46 évesen került kanadai kézbe.
A cikk a Forbes 2015-ös címlapösszeállítása alapján készült.
