Print

Ez már az utolsó óra: azonnal lépni kell az élelmiszer-pazarlás ellen

Tesco
2021. június 28. 3 perc olvasás

Az Európai Unió adatai szerint az élelmiszer-pazarlás feléért a háztartások felelősek, negyven százalékáért a termelő és a feldolgozóipar okolható. A kereskedők aránya a legkisebb, mégis a Tesco igyekszik a pazarlás elleni küzdelem élére állni.

Mert tudjuk, hogy nem csak felelősségünk, de lehetőségünkben is áll tenni a pazarlás ellen. A 2020/21-es pénzügyi évben 739 ezer tonna élelmiszert értékesítettünk a vásárlóinknak. Ekkora mennyiségnél óhatatlanul is keletkezik el nem adható felesleg és hulladék, még úgy is, hogy folyamatosan fejlesztjük előrejelzési, készletezési rendszereinket, és racionalizáljuk a választékot. A Tescónál ugyanebben az évben „csak” a kezelt élelmiszerek 0,64 százaléka lett hulladék, de számszerűsítve ez is közel 12 ezer tonnát jelent. Fontos viszont, hogy ez a szám csökkenthető. A 2016/17-es pénzügyi évhez viszonyítva kezdtük el mérni a nálunk keletkező élelmiszer-hulladék és -felesleg mennyiségét, azóta 59 százalékkal mérsékeltük a hulladékot, amivel 10 évvel a 2030-as céldátum előtt teljesítettük az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak élelmiszer-hulladék megfelezéséről szóló pontját.

Mi lett azzal a 12 ezer tonna élelmiszer-felesleggel?

Amennyit csak tudtunk, adományként ajánlottunk fel a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek. A megelőző pénzügyi évben a felesleg 83 százalékát adományoztuk nagyobb részt nekik, kisebb részt állatmenhelyeknek. Az élelmiszermentést a járvány legnehezebb napjaiban sem hagytuk abba, így folyamatosan tudtuk segíteni a nehéz helyzetbe került embereket.

Méréseink kezdete óta egyébként 28 ezer tonna élelmiszert mentettünk meg a kidobástól, ezzel pedig több mint 89 ezer tonnával mérsékeltük a működésünkből fakadó károsanyag-kibocsátást.

Hogyan számszerűsíthető az élelmiszer-felesleg károsanyag-kibocsátásként?

Az élelmiszeripar felelős a károsanyag-kibocsátás mintegy negyedéért, a pazarlásból származó kibocsátás pedig magasabb, mint bármelyik országban, kivéve az Egyesült Államokat és Kínát. Az élelmiszerellátási lánc minden pontján történik károsanyag-kibocsátás. A haszonnövények locsolásától és az állatok takarmányozásától kezdve a feldolgozáson át egészen odáig, hogy az élelmiszert az üzletekbe szállítják, majd az otthonokba kerül. Mi a FoodCloud átváltási rátáját használjuk, ami szerint minden kilogramm kidobott étel 3,2 kilogramm CO2-kibocsátásnak felel meg.

Mit tehetnek akkor az élelmiszer-ipar szereplői?

Egyetlen vállalat nem képes megoldani az élelmiszer-pazarlás problémáját, ez a küzdelem mindenki felelőssége, ezt muszáj tudatosítani a szektorban. Ezért ezúton is sürgetném az iparág összes szereplőjét, hogy aki még nem tette meg, kezdje el mérni, mennyit pazarol, tűzzön ki célokat, és minél hamarabb tegyen lépéseket a pazarlás ellen, mert az utolsó órában vagyunk.