Szigliget belső részén járunk, nemcsak a Balaton déli vagy a Tihanyig tartó északi rész terepjárókkal megszórt sikerzónáitól távol, de aki csak a Várudvar – kitűnő – fagylaltozójáig tér le a főútról, az sem jut az apró félsziget tó felőli oldaláig, ahol szokatlanul egységes és jó ízléssel épült nyaralók sorakoznak. Ide néz le egy domb nyergéből a Villa Kabala is. Az egykori művészvilla korábbi műtermében most ambiciózus étterem, emeletén meg néhány panziószoba működik.
Először vajas zsír, olívatapenád és kőrözött tálaltatik házi készítésű kovászos kenyérrel, a vajas zsír kenhetősége ideális, de az ízére azt mondjuk, hogy ez mégis inkább vagy-vagy kérdés volna. A másik kettő nagyon rendben van. Aztán további nyitófalatokban avokádó, paradicsompor és gorgonzola, majd a tényleges kezdő fogásban algalapba tekert, vajpuha borjúkaraj és tonhalkrém – az a fajta étel, amit ösztönösen lassan eszik az ember, hogy minél később érjen véget.
Utána a szélén gombaporral megszórt tányérba gombaconsommét töltenek egy megint csak kiemelkedő szarvashúsra. Ez is kivételes páros, ám taktikai hibának bizonyul ennyire erősen bekezdeni. A zöldalmatatárra és borsóra tálalt füstölt báránynyelv ezután száraz hatású, és a hús íze sem tud emlékezetes lenni, pedig a savanykás alma és az édeskés borsó játéka működik.
báránynyelv
A halas főétel vajhal vadlazacikrával és – ha már vajhal – vajszósszal és kaporolajjal, utóbbiakat nem a legkönnyebb kinyerni a helyben égetett, de geometriai kihívásokat támasztó tányérból. A halnak megint remek az állaga, de két szál eszményire grillezett spárga ellopja előle a show-t.
Ekkor össze is áll bennünk, hogy mi azt szeretnénk, hogy vagy minden olyan rafináltan könnyű legyen, mint a felvezetés, vagy annyi karakter villanjon meg a vacsora legnagyobb arányát kitevő fő elemekben is, mint ezekben a füstös spárgákban. A húsos főétel is ezt a vágyat erősíti, marhanyak ribizlizselével, színes céklakorongokkal és -porral, a hús omlóssága és tömörsége közül utóbbi bizonyul meghatározóbbnak.
marhanyak
A desszert a mások beszámolóiban is gyakran visszatérő kalamansihab (ez a kumkvat és a mandarin közös gyereke, egyébként a hab alapján indokolt önálló szín a nagy citruspalettán) most pisztáciakrémmel és fehércsoki-rögökkel. Édesebb az összhatás, mint elsőre hangzik. Utána kilépő aprósütik jönnek, köztük egy tökéletes, homoktöviskrémmel töltött égetett tészta, asztaltársamnál ez felül is írja, amin a főételeken kekeckedünk.
vajhal
Mindkét fajta italsort kipróbáltuk. A fermentált tengelyen ecetfröccs, házi tonik, verjus, kombucha és vízikefír van. Ez egészen kiváló és végig érdekes, teljesen más ízeit emeli ki vagy éppen ellenpontozza az ételeknek, mint a borok: végre egy hely, ahol az aznapi sofőr jár jobban.
Borokból van Fölföldi, azaz házi és egy Balaton-felvidéki sor is. Utóbbi szép válogatás, ám kóstoló környéki adagokkal. Nagyra tartom a mérsékelt alkoholfogyasztásért vívott harcot, de legalább a főételekhez mérlegelnék egy ujjnyival gálánsabb adagot. Így az önmérséklet komoly próbája, hogy kettőnél több falat után valósulhasson meg a kigondolt ízpár. A ház borai közül kettőt kóstoltam, az üdvözletnek, az ajtóban átnyújtott saját bodzapezsgő jobban bejött náluk.
Van ebéd is, hasonló felfogásban, de hat helyett három fogással, arányosan szelídebb áron. A kilátással és a megszűrt-limitált közönséggel együtt akár azt, akár a vacsorát is javaslom kipróbálásra, ha Szigliget egy órán belül van, és adott a kíváncsiság és az alkalom.
Villa Kabala
Szigliget, Kamonkői út 40.
A vacsora időpontja:
2024. május 17.
Ezt ettük:
Két menüsor:
47 980
Egy italsor:
9990
Egy borsor:
12 990
Egy kávéval, egy pohár habzóborral és szervizzel:
83 671 forint
