Vagyonadó lesz Magyarországon, de még biztos, hogy nem jövőre. A magántőkealapok végső tulajdonosai megismerhetők lesznek, és jó eséllyel a tbsz-eket sem kerüli majd el a Tisza-kormány. A pénzügyminisztérium már ismeri a szakma aggályait – most a nyilvánosság is betekinthet a kulisszák mögé.
„A bizalmi vagyonkezelők nem egy kekva, nem arra lettek kitalálva, hogy a közvagyont magánvagyonná tegyék, hanem arra, hogy a vagyont generációkon át a családban tartsák, annak értékét megőrizzék, ezért egészen máshogy kell hozzájuk nyúlni az új jogszabályok kialakítása során, mint akár a magántőkealapokhoz, akár a kekvákhoz”, hangzott el a Blochamps háttérbeszélgetésén, amin a Forbes.hu is részt vett (a kekva a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amit az előző kormány hozott létre, és számos állami vagyont szervezett így ki kvázi magánkézbe egyetemektől egészen értékes ingatlanokig sok mindent).
„A vagyonkezelés nem egy kekva”
Békés Balázs, a Békés Partners adótanácsadója kiemelte: a kormány szinte egy lapon említi a bizalmi vagyonkezelőket a rendszer valóban problémás részeivel, például a magántőkealapokkal, annak ellenére, hogy utóbbiak célja a vagyonok helyzetének átláthatatlanná tétele, míg a bizalmi vagyonkezelés során a folyamatban részt vevő minden fél könnyedén azonosítható, a pénzmozgás nyomon követhető, így vagyonmenekítésre semmiféleképpen nem használható.
A bizalmi vagyonkezelés egy esetben kínál „megkérdőjelezhető” adóelőnyt, mégpedig a felértékelés eszközével: ha egy általa kezelt vállalat értéke időközben nő, a növekmény adómentessé válhat egy idő után, így mentesül többféle adóteher alól is. A szakértők szerint a felértékelés eszköze elsősorban az induló kisvállalkozások számára hasznos, az adóoptimalizálással elérhető előny ugyanis ösztönözheti a vállalkozásindítást, ez pedig vélhetően a Tisza-kormánynak is fontos szakpolitika cél lehet.
Ez a fajta adóoptimalizáció a kisbefektetők körében is létezik, a tbsz-ek ugyanis öt év után adómentessé teszik a számlán időközben realizált nyereségeket.
A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos kritikák mégis itt csapódnak le: a felértékelés eszközének adóvonzataival ugyanis sokan visszaéltek, többnyire úgy, hogy csak nagyon rövid időre helyezték csak vagyonukat a bizalmi vagyonkezelők alá, tudatosan menve ezzel szembe a jogszabály szellemiségével.
A szakértők szerint ezért a visszaéléseket nem a vagyonkezelők, hanem a jogalkotó és a felügyeleti szervek kellene, hogy megoldják: a visszaéléseknek a nem kellően megfogalmazott jogszabályok ágyaztak meg, valamint a felügyeleti szervek közbe nem lépése, a problémát így azon a végén kellene megfogni elsősorban. A bizalmi vagyonkezelés kérdéskörét egyébként az EU-s források lehívása érdekében augusztus 31-ig kell jogszabályi formában rendezni.
Vagyonadó helyett progesszív adórendszer
