Gyorsuló ütemben áramlik külföldre a magyar pénz, mégsincs tömeges pénzmenekítés. Mutatjuk a részleteket.
Mi történt? Magyarországon az MNB adatai szerint a külföldre vitt vagyon felfutása ellenére a háztartások pénzügyi vagyonának még mindig mindössze 10-11 százaléka van külföldi befektetésben, ezen belül, ami bizonyosan látszik, az a külföldi betétállomány: ami a teljes pénzügyi vagyon 1,91 százalékát teszi ki – ez az érték 1,54 százalék volt 2020-ban, tehát itt sem látszik kiugró bővülés, írta a Blochamps Capital Forbes.hu-nak is eljuttatott pénteki közleményében. (Karagich Istvánnal, a Blochamps Kft., a magyarországi privátbanki piac legnagyobb független tanácsadó cégének ügyvezetőjével készült interjúnk itt olvasható.)
Miért fontos ez? A külföldi megtakarítási állomány háromszorosára nőtt öt év alatt, ám a 7415 milliárdos összeg tízéves távon alig több, mint négyszeresére emelkedett. Ez ugyan több, mint 5000 milliárd forintos emelkedés 10 év alatt, de ugyanebben a periódusban a lakosság bruttó pénzügyi vagyona 73.000 milliárd forinttal nőt, hangsúlyozza a Blochamps. Az MNB statisztikák szerint a lakosság összes külföldi eszköze viszont ingatlanállomány értékkel együtt 2025 második negyedévében 11.820 milliárd forint volt, ami az összes pénzügyi eszköz valamivel több, mint 10 százaléka, ugyanúgy mint az első negyedév végén. A korábbi években a külföldi arány megugrása mögötti okok sokrétűek, akár az árfolyamok elmozdulása, de a revíziók során a külföldi eszközök teljesebb körű megjelenítése is okozhatja. Az elmúlt 10-15 év legutóbbi 5 évében látott hirtelen gyorsulását tehát nem lehet az azonos időben jelentkező vagyonkoncentráció-gyorsulástól függetlenül kezelni: miután a Blochamps számos tanulmányában előre jelezte, hogy a vagyon bővülése döntően a vagyonosok felső 1–2 százalékában gyorsul, ezért egyértelműen állítható, hogy a külföldi eszközvásárlások mozgatórugója is döntően ez a szűk kör.
